PAFE – az első fél

Mit tesz a fesztivál látogató, ha nem azt kapja kedvelt minimál fesztiváljától amiért szereti? Nyervog. Legyen ez bármennyire is utálatos viselkedés.

Bejutni simán szeretek mindegyik fesztiválon. Utálom, ha hosszú 10 percekig, félórákig sorba kell állnom akár jegyért, akár azért, hogy bejussak. Idén PAFE a passzok átvételét megoldotta, de a beengedést láthatóan senki nem gondolta át, sőt a második nap is változatlan volt  minden, az első napi tapasztalatok ellenére.
Négy beengedő sáv, együtt a sátrasok és a csomag nélkül érkezők, minden bőrönd kipakoltatva, alaposan átnézve. Egy ember 5 perc. Fél óra után a pakk nélkül érkezők azért ezt már nehezen bírják és baromira nem értik, hogy miért nincs olyan sor, ahol mehetnek azok, akik nem a kempingbe cuccolnak be?
A türelmes várakozást erősen nehezíti, ha a biztonsági őr a határozott, de udvarias stílus helyett a mindenki fölött álló, agresszív bunkót adja. Természetesen (?) ezt adta, pedig eddig két fesztivál volt, ahol nem volt gondunk az őrökkel, de a PAFE úgy tűnik ezentúl nem ilyen lesz. Sajnáljuk.

Tavaly kártyás, idén kuponos fizetés van a fesztiválon, és a kuponokhoz aránylag gyorsan hozzá lehet jutni. Ám egy kupon 95 forint, vagyis minden ár ennek a többszöröse. Talán ennek is betudható, hogy a fesztivál területén érezhetően drágább minden, mint tavaly. Pedig a PAFE másik vonzereje pont az árszínvonala volt. Volt? A sör idén Tuborg, ára 4 kupon, de mielőtt örülnél elárulom, hogy a korsó 4 decis. Egy szerencse, hogy a folyóbort a Pántlika pincészettől szerezték be, mely még az iható kategóriába sorolódik, így mi rosé fröccsökkel üzemelünk (kisfröccs 2 kupon, nagy fröccs 3 kupon). Igyekszünk nem enni a fesztivál területén, egyrészt mert a választék siralmas, másrészt, mert drága.

Apropó, terület: a PAFE idén kisebb területen várja a látogatókat. A rock sátor átkerült a bejárat mellé, a tavalyi főbejárat felé vezető út idén lezárva.
A nagyszínpadra idén ráépítették az Unicum színpadát, ráadásul a koncertek is átfedésben vannak, és míg a szeszesek sátrában aránylag kevéssé hallható a nagyobb produkció, addig a nagyszínpad előtt állva meglehetősen zavaró a másikból áradó zenebona.

Az első nap legjobb koncertjeit a Depresszió és a napot záró Pokolgép szolgáltatta. A Magashegyi hozta a csendes unalmat, na jó, nekem azt hozta, a közönség tombolt rendesen, de én egy ideje már nem érzem az Underground tempóját. Bíborka lentről nézve úgy tűnt, csak a koncert végét várja, a megengedőbbek szerint azért, mert pocsék volt a hangosítás.
Lukács szokás szerint hamis volt, egyébként is, Tankcsapdát mostanában ha nézek, akkor az csak Sidi miatt teszem. Kész szerencse, hogy benne van a bandában, mert egyébként nem lenne élet a színpadon, csak hamis hangok.

Ha az első nap képes beszámolója is érdekel, akkor katt      ide!

Kevesen voltunk az első napon, nagyon kevesen, de ez itt Szántódon tavaly sem volt másképp.
A tömeg a második napra sem érkezett meg, vihar viszont jött alapos, és az sem kizárt, hogy ez a kettő összefüggésben van.

A vihar bajnoka, az est hőse, a fesztivál legjobb koncertjét produkáló zenekar nálam mostantól a Paddy and the Rats. A viharfelhők őrületes sebességgel közeledtek – tényleg, nézzétek meg a képeket! – a sátor előtt komplett akácfát fújt nyakunkba a szél, de az opelhez képest, melyre egy komplett fa dőlt a parkolóban, mi még jól jártunk, ráadásul a kavargó akácvirágok látványnak sem voltak utolsók.

Visszatérve a koncertre, talán két szám után szakadt félbe a koncert, de akkor a srácok folytatták még akusztikusan, a tömeg meg énekelt velük. Aztán jött a vacillálás, hogy most mehet a zene, nem mehet, akusztikusan sem mehet, de cd OK, erre a fiúk kicsit táncoltak, aztán már azt sem, és amikor berohant egy biztiboy, hogy húhú, meg nagyszínpad, meg izé, akkor pánikszerűen áramtalanítottak mindent, mi meg álltunk a sötétben, a közönség pedig énekelte, hogy süss fel nap. Az énekek között skandálások voltak, de ebből csak az ‘Ingyen sört!’ idézhető ezen felületen. Ingyen sör egyébként volt, a zenekar dobálta a közönség közé, majd mikor minden elfogyott kimentek spontán közönségtalálóra, osztottak képeket, aláírásokat, puszikat és öleléseket.

A vihar előtt csekély létszámú közönség előtt adott lelkes koncertet a Subscribe, lendületüket nem csökkentette, hogy a nagyszínpad előtti tér még félig sem telt meg.

11-re már csak a tócsák és a bőrig ázott emberek emlékeztettek az ítéletidőre, a nagyszínpadon ugyan a Zagar elmaradt, de a Rudimental percre pontosan kezdett és másodpercre pontosan egy órás műsort adott, mérsékelt, de már pont nem kellemetlenül kicsi tömeg előtt. Korrekt koncert volt, de nem több. Pár ‘We truly love you Hungary’-n kívül nem sokat tettek bele a srácok. Teljesítették azt, amire a megrendelés szólt, aztán annyi.

Összességében idáig jól érezzük magunkat, a látogatók is elégedettnek tűnnek, Szántód pedig kifejezetten tanult a tavalyi fesztiválból, idén már szállónkon is lehet bármikor reggelit kapni, a rendőrök pedig nem igazoltatják lépten, nyomon a tántorgó punkokat. Rájöttek, felesleges.

Maradj még, olvass még! Csak neked ajánljuk:

Évzárás a Barba Negrában Erős zenei programmal készül az ünnepek környékén a Barba Negra Music Club. December 25-én a budai klubban adja hagyományos karácsonyi koncertjét a Zorall, másnap a Vikidál Gyulával kiegészülő Mobilmánia, majd a közös turnéját záró Kowalsky meg a Veg...
Sötét optimizmus: Halász Feri (Depresszió) megszólítja az embert... A Depresszió nekem mindig is vicces zenekar volt, nem feltétlenül szándékolt módon (lehet, hogy ők nem akarnak úgy viccesek lenni, ahogy én annak látom őket), de mindenképp élveztem hallgatni még a leggimis-egzisztencialistább dalaikat is. A ’Nem aka...
subscribe @ zp A korábbi fesztblogos beszámolókat olvasva némi fenntartással érkeztünk a Zöld Pardonhoz. A várakozásnak megfelelően az első bejáratnál körülbelül százfős tömeg fogadott minket, ezért egyből hátracaplattunk, ott kb. 10 másodpercet kellett várni a be...