A Quimby esete a Kéknyúllal

Lehet-e a sokadik Quimby koncert izgalmas? A sokadik, amin te is ott vagy? A nyilvánvaló válasz a hajtás után.

Nem, nem lehet. Illetve akár lehetne is, de az idei karácsonyi Pecsa koncert nem volt az.

Pedig nagyon is jól indult az este.
Átesve a beengedésen, kikerülve a ruhatárhoz kígyózó óriás sorokat – kabát a kézben, lehetetlenség, hogy negyed órát álljak sorba azért, hogy letegyem -, valami nagyon jó zenére lettem figyelmes. A teremben már zenélt az előzenekar, egyáltalán nem előzenekari szinten és színvonalon. Egész éjjel tudtam volna hallgatni Premecz Mátyást és az ő Hammond orgonáját, na meg persze a Kéknyúl Hammond Band minden egyes tagját. Fogom keresni koncertjeiket.

Aztán jött a Quimby és az első fél órában úgy tűnt, minden rendben lesz. A zene jól szólt, a legjobban, amit a Pecsában valaha hallottam, a lendület is meg volt, sőt, az első 30 percben volt két ‘új’ – mert azért az utolsó lemezt sem lehet már igazán újnak nevezni – szám is, ami működött. Átfutott az agyamon, hogy a végén még meg is kedvelem a lemez pár dalát. Míg mentek a számok a háttérben animáció pörgött, gondolom Tibcsi rajzai – van-e, aki nem tudja, hogy könyve jelent meg? -, nekem bejött mindegyik.

Aztán egyszer csak vége szakadt az egésznek. Már nem táncoltam, körülöttem a tömeg van pofázásba fogott, majd megkezdődött a vonulás. Az elöl lévők hátra, a hátul lévők előre, baloldaliak jobbra és fordítva. Az agyamra ment!
Arrébb mentem kicsit, remélve, hogy ott újra jobb lesz, visszajön a hangulat, de nem. A dumálók és a mászkálók persze oda is követtek. Az idegesség lassan dühbe csapott át. Haragudtam a közönségre, mert nem bírt nyugton maradni, de haragudtam a színpadon zenélőkre is, akik nem kötötték le őket. Játszottak maguknak, minimális közönség interakcióval. Nyomták profin, de lélek nélkül. Járok eleget koncertekre ahhoz, hogy tudjam, jó buli esetén minimális a vonulás és az sem jellemző, hogy a közönség tagjai ott, a színpad előtt állva beszélik meg a világ nagy dolgait.

A lényeg a lényeg, az első fél óra hangulata elveszett, az utolsó félórát meg már én nem bírtam a teremben.
Azt hiszem, hogy feladom a Quimbyt, legalábbis az ilyen koncertjeiket. Fesztiválon, ha beléjük futok jöhetnek, szeretni is szeretem őket továbbra is, de ezeket a koncerteket ezentúl kihagyom. Addig legalábbis, míg elő nem állnak valami izgalmas dologgal.

Képeink itt, lehet őket – is – szeretni!

Maradj még, olvass még! Csak neked ajánljuk:

Decemberben itt az új Quimby korong! Új nagylemezt jelentet meg Kaktuszliget címmel hazánk egyik legnépszerűbb zenekara, a Quimby. A tizenegy számos, tüskés, quimbys őrületekkel és lírai szerzeményekkel teli izgalmas új album december 1-én illetve 2-án kerül a boltokba. Lemezbemutató ko...
Quimby koncert december 22-én a PeCsa Music Hall-ban! Az őszi Teátrum turné után, a színházak diszkrét plüss-báját magunk mögött hagyva vad rockandroll színpadra éhesen érkezik a csapat december 22-én a Pecsába. A Quimby 2011-ben ünnepelte huszadik születésnapját egy teltházas Budapest Arénás koncerttel...
Mérsékelt várakozások Szerintetek mi a Sziget hivatalos napjai előtti napok fő programja? Szerintetek van valaki, aki az évi ezer Quimby koncert mellett ad 7.000 (a helyszínen már 8.000) forintot egy koncertért? Ja, hogy egy egész napot ígérnek? Aki ott volt az Almássy ...