„Ha konfliktus van, megbénul a kreativitás” – interjú az Esti Kornél zenekarral

Mikor pár héttel ezelőtt interjút kértem az Esti Kornél zenekartól, egyetlen motivációm volt: nyár óta erőteljesen rákattantam a zenéjükre (ahogy azt több bejegyzésemben is érzékelhettétek), ezért szerettem volna bemutatni őket a Fesztblog olvasóinak. Aztán pár nappal azelőtt, hogy elkezdtünk volna időpontot egyeztetni, hitetlenkedve olvastam a Facebookon terjedő felhívásukat, mely szerint énekest keresnek, miután az eddig ezt a posztot betöltő Nagy István elhagyta a bandát. Valószínűleg kevés kellemetlenebb apropója van egy zenekarral készített beszélgetésnek, mégis kitartottam az ötlet mellett, mivel így még több kérdés vetődött fel az Esti Kornéllal kapcsolatban. Ilyen előzmények fényében találkoztam a banda gitáros-vokalistájával, Lázár Domokos „Dodival” és testvérével, a dobokon játszó Lázár Ágostonnal. Sőt, a kényes téma ellenére teljesen oldott hangulatban fejeztük be az interjút!

Fesztblog: Kezdjük a legkényesebb témával! Mit vagytok hajlandóak elárulni az énekes-csere körülményeiről?

Dodi: Nagyon részletekbe menően azért nem szeretnénk belemenni a történtekbe, mert szerintem akkor úgy lenne a korrekt, ha Pistit is megkérdeznétek. Öt tagú a zenekar, melyből négyen hasonlóképp gondolkodunk arról, hogy hogyan kell működnie az alkotói folyamatoknak vagy hogyan lehet a koncertekhez hozzáállni. Én személy szerint sokáig úgy éreztem, hogy Pisti is hozzánk hasonlóan vélekedik, de hosszú távon kiderült, hogy sok dologban különböznek az álláspontok. Illetve  ő nagyon más személyiség, mint mindenki más a zenekarból. Ő egy nagyon karakteres, erős akaratú srác, akinek markáns elképzelése van a zenéről, így elég nehéz hatni rá. Ezekből a dolgokból hosszú távon annyi feszültség született, amitől már nem tudott jó hangulatban működni a zenekar, illetve ezek miatt sajnos a baráti viszony is megromlott köztünk. Zenekart pedig szerintem csak úgy lehet csinálni, ha ebben a közegben mindenki jól érzi magát. Mi pedig a már említett okok miatt nem éreztük jól magunkat egyáltalán, ezért hoztuk meg azt a nagyon nehéz döntést, hogy Pisti nélkül folytatjuk tovább. Hozzátenném, itt nem zenei dolgokról volt szó főként, ő egy nagyon tehetséges csávó, rohadt jó hangja van, baromi jó zenész. Csak egyszerűen nem akartuk megvárni azt a pontot, amikor már nagyon durván lejön a közönségnek, hogy nincsenek rendben a dolgok.

Ágoston: Igen, itt tényleg az emberi oldal, amin szerintem a hangsúly van, és ez a kreatív munkára is erősen rányomja a bélyegét. Ha van valami konfliktus, megbénul a kreativitás.

Fesztblog: Akkor jól értem, ez inkább volt a ti négyőtöknek a döntése, mint egy kompromisszum?

Dodi: Igen, ez a mi döntésünk volt.

Fesztblog: Pistit egyébként meglepte a dolog?

Dodi: Szerintem meglepte, viszont ez egy folyamat volt. Nyilván azért lepte meg, mert alapvetően máshogy gondolja egy zenekari működés alapját. Pisti nagyon dinamikus, „carpe diem” ember, ami az ösztöneiben van, az kijön belőle egy az egyben a zenében is. Ez nem feltétlen baj, sőt egy ideig pont ez volt, ami a kreativitást segítette, csak egy idő után valahogy emberileg megváltozott valami köztünk és ez már visszafogta a fejlődést.

Fesztblog: Haragban váltatok el?

Dodi: Én szerettem volna, ha békésebb ez az elválás. Ebben a dologban nyilván voltak mind az ő, mind a mi részünkről olyan mondatok, gesztusok, amiket utólag ő is megbánt, mi is másképpen mondanánk. Én remélem, hogy egyszer leülünk azért ezt megbeszélni, egy bizonyos idő távlatából. Neki is van egy saját zenekara, nem tudom, hogy áll, de én tökre remélem, hogy beindul majd és sikeres lesz vele.

Fesztblog: Az ő kiválásával ugyebár „egy gitár és egy szintetizátor távozott” a zenekarból. Hangzás terén milyen változásokra lehet számítani?

Ágoston: Kevesebb szinti lesz, az biztos.

Dodi: A zenénkben az elmúlt években nagyon markáns lett a három egyenrangú gitár hangzása, ami szerintem elég ritka Magyarországon. Sőt, nem is öt, hanem hat tagú lesz a zenekar! Hamarosan ki fog derülni, hogy hogyan fog kinézni az új felállás. Egyrészt a Pistit egy olyan karakter, olyan típusú zenész, akit nem lehet és nem is akarunk pótolni. Az a srác, aki az új énekesünk lesz, teljesen más karakter, nyilván a saját világát, egyéniségét fogja ide hozni. A dalok szellemisége, a mondanivaló nem fog változni. Szövegileg sem, azt a két dalt, amit Pisti hozott természetesen nem fogjuk játszani, nem szeretnénk más tollával ékeskedni. Mi most nagyon bízunk benne, hogy az új felállás tetszeni fog a közönségben, nagyon rápörögtünk a dolgokra, mióta megtaláltuk az új embereket. Nagyon felszabadult érzés jellemző most a zenekarra.

Fesztblog: Azt lehet tudni, milyen hangszeren játszik a hatodik tag?

Dodi: Természetesen gitáron.

Fesztblog: Ugyebár Facebookon hirdettétek meg, hogy énekest kerestek. Az új srácra így találtatok, vagy más csatornán ismertétek meg?

Dodi: Több csatornán is próbáltunk énekest keresni, de végül az a srác, aki az énekesünk lett, így jelentkezett a hirdetésre. Elég sokan jelentkeztek, ő egyike volt azoknak, akit meg is hallgattunk egy próba keretében, így esett rá a választás.

Fesztblog: Küldött magáról hangmintát?

Dodi: Igen, azt mindenkitől kértük, hogy küldjön, mert nem lett volna kapacitásunk mindenkit személyesen meghallgatni, legalább 30 ember jelentkezett.

Ágoston: Az volt a furcsa, hogy lányok is jelentkeztek!

Fesztblog: El tudjátok képzelni, hogy ha olyan jó hangra bukkantok, lányt vettetek volna be?

Ágoston: Semmiképpen. Annyira más a zenekar profilja, hogy ez nem fért volna bele.

Fesztblog: Akkor most mennek a közös próbák ezerrel?

Ágoston: Igen, és azt vettem észre, hogy most mindenki igyekszik kitenni magáért, az új srác is teljesen magáévá tenni ezt a világot.

Dodi: Igen, most pörgünk rendesen. Az szerencse, hogy azért nem kellett újraéleszteni a dolgot, nem hagytuk odáig elfajulni a helyzetet. Viszont most már pár próba után érezhető, hogy újra jól tudjuk érezni magunkat a próbákon, kezd összeállni a közösség. Mindezt úgy, hogy az énekes sráccal még sohasem zenéltünk azelőtt közösen. Az első közös koncert egyébként december 29-én lesz az új Gödörben, de már előtte hallhatja a közönség, hogyan is fog szólni az új felállású Esti Kornél.

Fesztblog: Az új lemezről már pár dalt hallhattunk az Akváriumos koncerten is. Hogy tervezitek, az új tagokkal együtt írtok még hozzá a már meglévőhöz?

Dodi: A második nagylemezünk óta már elkészült 5-6 dal. Ezeket persze még a Pistivel tettük össze, illetve van pár szám, amelyekben a Pistinek akkora szerepe volt (ötletek, témák kitalálásában), hogy azokat most egy időre pihentetjük. Ezen kívül vannak olyan dalok, melyekben mindannyiunk munkája ugyanúgy benne van. Természetesen azokat a dallamokat és zenei ötleteket, amiket Pisti talált ki, át fogjuk írni, nyilván nem akarunk az ő ötleteivel ékeskedni egy következő lemezen. Ezt neki is elmondtuk természetesen.

Fesztblog: Hogy bírjátok most koncertezés nélkül?

Ágoston: Nekem most ez az időszak nagyon rossz ebből a szempontból. Kellenek a közös élmények ahhoz, hogy összerázódjunk. Nagyon furcsa, már nagyjából két hónapja nem koncerteztünk.

Dodi: Volt már ilyen időszak, pont egy éve, mikor csináltuk a második lemezt. Nyilván ez azért más, mert ez kényszerű szünet volt. Nagyon várjuk már, hogy ismét színpadra léphessünk, tavasszal és nyáron nagyon sokat szeretnénk koncertezni. A január azért kiesik, az vizsgaidőszak, de februártól nagyon sokfelé szeretnénk fellépni. A munka folyik, mióta megtaláltuk az új embereket folyamatosan készülünk. Addig volt rossz, amíg bizonytalanság volt.

Fesztblog: Én például az Akváriumos bulin semmi jelét nem láttam annak, hogy probléma lenne a zenekaron belül.

Dodi: Arra azért figyeltünk, hogy koncerteken ne látszódjon, hogy problémák vannak. Még az utolsó időben is az Esti Kornél koncertek dinamikusak, erőteljesek voltak, a kritikák sem állították ennek az ellenkezőjét. Szerintem ez pont olyan, mint egy házasság: lehet, hogy úgy tűnik, minden a legnagyobb rendben van, közben meg válás lesz a dologból. Azt nem akartuk megvárni, hogy annyira gázos legyen a helyzet, hogy ezt a közönség érezze a koncerteken. Ez nem hazugság, meg ilyesmi, egy közösségen belüli válság nem tartozik a külvilágra és ezt mindannyian így gondoltuk.

Fesztblog: Mennyire volt nehéz kezelni a közönség szélsőséges reakcióit?

Ágoston: Nekem ez nagyon rossz volt, a Facebookos hozzászólásokat például el sem olvastam. Engem így is eszméletlenül megviselt ez az egész helyzet, mivel nekem ez a numero egyes dolog ez életemben.

Dodi: Nekem is. Mindenkinek a zenekarban.

Fesztblog: Most nyilván izgultok amiatt, hogy fog reagálni a közönség az új felállásra. De úgy általában mennyire van bennetek a drukk egy-egy fellépés előtt?

Ágoston: Rám főleg az elején volt jellemző. Amikor bekerültem a zenekarba 16 évesen, az hatalmas élmény volt. Ebben az időszakban nagyon durván voltak gyomorgörcsös esetek. Mostanában csak a nagy közönség előtti koncertek előtt szoktam jobban izgulni…

Fesztblog: Mondjuk Sziget Nagyszínpad?

Ágoston: Mondjuk Sziget Nagyszínpad. Ott konkrétan felváltva rohangáltunk a WC-re… Az nagyon durva élmény volt. Meglátod a tizenvalahányezer embert, fel se tudod fogni. Mintha hangyák lennének ott! Megpróbálod nem tudatosítani magadban, hogy ők mind téged néznek.

Dodi: Én is izgulós vagyok egyébként, de ez még sohasem hatott bénítólag. Az első szám után már mindig mennek a dolgok maguktól.

Fesztblog: Sokaknak egy pár ital szokta megadni a „kezdő lökést”. Ti szoktatok inni fellépés előtt?

(Fiúk összenevetnek.) Ágoston: Egyszer volt olyan, hogy én ittam kb. 3 sört. Akkor olyan lassulások történtek, hogy … Megiszok 3 sört és lassulok 5 bmp-et (nevet).

Dodi: Ágoston le van tiltva a koncert előtti piáról! (nevet) Az elfogyasztott sörrel egyenes arányban lassul! Mi, többiek azért megiszunk előtte párat, de azért persze nem az van, hogy tökrészegen megyünk színpadra. A mi zenénk nem arról szól, hogy berúgunk, aztán fetrengünk a sátor mögött, nyilván van olyan műfaj ahol ez belefér, gondoljunk csak a punk zenére. Ott – bár nem vagyok szakértője a műfajnak – szinte kellék, hogy mindenki szét van csapva. Tisztelni kell azt a helyzetet, hogy mi a saját dalainkat egy érdeklődő közönségnek eljátszhatjuk.

Ágoston: Én mindig is furcsálltam azokat az előadókat, akik berúgva, bedrogozva ugyanúgy le tudják nyomni a koncertet, mint más józanul!

Fesztblog: Nálatok hogy születnek a dalszövegek? Bárhol, bármikor valami megragadja a figyelmeteket, elő egy cetlit, zsepit, bármit és leírjátok a dolgot?

Dodi: Én hozom általában a dalszövegek 90%-át.  Legritkábban van az, hogy ülök a gitárral és eszembe jut valami. Bárhol máshol, buszon, metrón, órán –órán kifejezetten gyakori!- eszembe jut valami, leírom. Főleg akkor, mikor nagyon nem férne bele az időmbe, hogy agyaljak órákig egy szövegen… Szerintem nem lehet úgy szöveget írni, hogy akkor most leülök agyalni. Olyan van, hogy akad egy ötlet és azt pontosítgatod. De mondja el Ágoston is, ő is hozott már szöveget az előző lemezre! (A Személyes közlemény című dalt – A szerk.)

Ágoston: Nekem nagyon sokáig semmi nem jött. Leírtam egy papírra pár sort, visszanéztem, és kirázott a hideg, mi ez a szemét. Aztán egy csalódás után, kicsit magamba szálltam éppen és hirtelen robbant a kreatív bomba. Azóta se volt. Valószínű kellenek a nagy dolgok.

Dodi: A nagy szívások, igen… Abból volt egy pár. A nehézség abban van, hogy megtaláld az egyensúlyt: ne legyen túl bölcsész, se túl közhelyes. Kevés olyan ember van, aki ezt el tudja találni. Vannak persze ilyenek, akikre mi is felnézünk, Lovasi, Kiss Tibi, Bérczesi Robi, Menyhárt Jenő például. Az angolban megvan az könnyítés, hogy tök jól hangzik énekelve az is, hogy „Love,love,love”.

Fesztblog: Tényleg, próbálkoztatok angol szövegekkel?

Dodi: Az első Esti Kornél dalnak, a már régóta nem játszott Majomtangó című számnak volt angol szövege is. Rövid időn belül beláttuk, hogy nem valami jó.

Ágoston: Igen, abban Dodi a friss nyelvvizsga élményeit mind belepakolta! (Mindenki nevet.)

Fotó: Adams

Maradj még, olvass még! Csak neked ajánljuk:

„Rohanok a stúdióba, de előtte gyorsan kiteregetek, és még vár 2 int... Szinte hihetetlen, de már ötödik születésnapját ünnepli a Nemjuci zenekar március 16-án az A38 Hajón. Az évforduló apropóján készítettünk interjút a banda jelenleg igencsak leterhelt énekesnőjével, a fáradhatatlan Németh Jucival. Esett szó a kezdetek...
Akiknek Guetta volt az előzenekara – The Scarlet interjú Az idén kétéves The Scarlet zenekar saját meghatározása szerint a klasszikus folkpunkot keveri össze modern punkrockos és hardrockos hangzással. Hogy ez a stílus a gyakorlatban mit jelent és miért nem inkább az üzbég drum n' base felé nyitott a csapa...
A megtalálás öröme – kritika az Esti Kornél Ne félj albumáról... Húsvétkor jelentette meg harmadik nagylemezét az Esti Kornél, mely az elmúlt időszakban (na jó, másfél évben) nagy változáson esett át. Mint ahogy egy interjú során ki is tárgyaltuk a srácokkal, kénytelenek voltak személyi cserét végrehajtani az ének...