Sziget 2012 – összefoglaló értékelés

Na, és jó volt?

Mit lehet erre a kérdésre mondani?

Naná, hogy jó volt! Mert egy Sziget összességében nem igazán lehet rossz.

Akkor miért van, hogy egy jó Sziget végén valami hiányérzet van bennem?

Ez volt a 20. Sziget.
Ebben a Szigetben nem volt semmi huszadikos. És ez az, ami a hiányérzetet kelti bennem.

Nem, nem egy óriás fellépőtől lett volna ünnepi a Sziget. Tavaly ott volt Prince, mégse lett tőle kivételes az az év. A koncert, az kivételes lett, de maga a hét nem.
Hogy akkor mitől lett volna igazán ünnepi, születésnapi ez a sziget?
Nem tudom. Esetleg lehetettek volna gyertyák mindenhol. Oszthattak volna tortákat a koncertek előtt. Lehetett volna óriás tortacsata. Lehetett volna valami alkalom, hely, ahol a lakók köszönthették volna a szülinapost. Nem tudom. De az biztos, hogy lehetett volna _valami_, amitől ez a Sziget más, mint a megelőző 19.
De nem volt.
A Sziget-Eye nem az! Az egy óriáskerék, időnként pszichedelikus vetítésekkel (örvénylő körök) fűszerezve.
Nem, a harangjáték sem az. Az is csak egy, a kevés új attrakcióból. De nem szülinapi, egyszeri különlegesség. Olyan nem volt.

A felhozatalon nem nyafognék, nyafogtak azon már eleget. Eleve nem számítottam arra, hogy majd kielégítik igényeimet, évek óta dobálom be a kívánsággépbe az RHCP-t és a U2-t, minden eredmény nélkül. De – talán – lesz még végtelen a Sziget budget és akkor lesz majd olyan nulladik nap, melyre a kibocsátás után 1 nappal nem lehet már jegyet kapni. Addig is várok türelemmel és nem csodálkozom, ha a nagyszínpados fellépők nagy része egyáltalán nem érdekel. Ez alól az érdektelenség alól idén egyedül Caro Emerald koncertje volt kivétel, amit nem győzök azóta is magasztalni. A többiek, a leendő reggae sztár, a bohóc csapat, a világfájdalommal teli tinik és még sorolhatnám, teljesen hidegen hagynak, vagy, ha minimálisan érdekelnek is, annyit nem érnek, hogy tolongjak miattuk a tömegben.

A másik színpad, ahol idén egyetlen, de szó szerint egyetlen koncertet sem láttam, az a Petőfi magyar zenei színpada. A borosaim miatt elmentem a Szigetnek abba a sarkába többször is, de a színpad zenei kínálata miatt egyszer sem. Minek akarnék egy magyar előadót ezredszerre is látni egy fesztiválon?

Hogy akkor hol voltak jó zenék? Három helyen. Minőség az óriásira, de tényleg giga méretűre nőtt A38 sátorban, mulatás a Sziget belvárosába került Világzenein, egyedi – és kommersz, de – családias produkciók pedig az Open színpadon várták a nagyérdeműt. Zene miatt én erre a három helyre mentem. Meg kétszer a Blues színpadra, illetve csak egyszer, mert a Jimi Hendrix Memorial Band ottani koncertjének még a közelébe sem tudtam kerülni. Hihetetlen, hogy Hendrix neve még mindig megmozgat rengeteg embert.

Új művészeti helyszín a Porond volt, erősen vegyes színvonalú produkciókkal. Remélem kinövik magukat és jövőre még jobbak lesznek.
Idén az utcaszínház sem volt nagy szám, legalábbis szerintem. Én kissé untam műsorukat az emberi természetről. Viszont nagyon tetszettek a mini produkciók, a farkas és az angol(ok), aki(k) körül mindig esett az eső.

A Hungarikum falu halványabb volt mint tavaly, de az is lehet, hogy csak annak tűnt, mivel újdonságot nem kínáltak. A Vurstli is a tavalyi – bevált – receptet követte, ami csak az idei ismétlőknek unalmas.

Egyértelmű csalódás volt a Fröccs udvar, lényegesen kevesebb boros bódé állt benne, mint tavaly.

Nem csak borosokból, de árusokból, ruha/kacat/izé és kaja árusokból is kevesebb volt. Ráadásul a kaja még egyhangúbbá vált, lépten-nyomon ugyanazt az óriás hamburgert és rántott húsos szendvicset adták, hogy a gyrosról és a hot-dogról már ne is beszéljek. Amit viszont meg kell említenem azok az árak. Nem, nem a pia, hanem a kaja árai. Irreálisan sok pénzt kértek, irreálisan sz@r kajákért. 799 egy hot-dog? Vicceltek?
Az pedig nem valami jó jel, hogy éjjel a HÉV-en még a külföldiek is arról beszélgetnek, hogy mennyire drága minden ennivaló a Szigeten …

Amit idén még meg kell említenem az a por. A rohadt nagy por! Nem is tudom mikor voltam utoljára olyan Szigeten, ahol egyáltalán nem locsoltak. Márpedig idén ezt kihagyták. Ezen spóroltak. Gratulálok annak, aki ezt a tételt kihúzta a költségvetésből!

A nagyszínpad előtti nézőtér párásítás viszont nagyszerű volt és végre nem csak az első sorokat frissítette, hanem hátrébb állókat is. Tényleg nagyszerű ötlet volt, ehhez tiszta szívből gratulálok!

Ennyi elégedetlenség után miért mondom, hogy jó volt a Sziget?
Azért, mert adott felejthetetlen koncerteket.
Azért, mert adott különleges pillanatokat.
Azért, mert a régi borosok megismertek.
Azért, mert más fesztivál borosai is örömmel ugrottak a nyakamba.
Azért, mert voltak jó beszélgetések vadidegenekkel. Fesztiválon, HÉVen, buszon, villamoson.
Azért, mert a Sziget mindig jó. De legalábbis nincs olyan, hogy minden napja rossz.

—-

Most pedig jöjjön a szokott fesztivál értékelés:

Helyszín (megközelíthetőség, fekvés, körülmények) – 3

Bár a Hajógyárinál klasszabb helyszínt kívánni sem lehetne, de utálom, hogy évek óta rácsok között kell közlekednem. Ráadásul idén hatalmas volt a por és napról napra csak nőtt. Gyakorlatilag a por miatt vontam le két egész pontot.

Kaja, pia – 3

Ha külön kell pontozni, akkor a pia 4, mert részemről a választék megfelelő. A kaja külön 2, mert nézni sem bírom már az egyen kajákat.

Árfekvés (belépő, belső árak) – 2

A nem kedvezményes bérlet ára kissé elszállt – nem lehet véletlen, hogy idén szinte mindenre adtak kedvezményt szinte a rendezvény kezdetéig -, a belső kaják ára pedig éteri magasságokba emelkedett. Arról pedig, hogy a mínusz kettesnek titulált napra még az ottalvós bérleteseknek is külön jegy kellett ne is beszéljünk!

Környék népe (barátságosság) – 4

Lassan a BKV ellenőrök és a rendőrök is megtanulnak mosolyogni. Nem ártana, ha tanulásban lassan a taxisok is felzárkóznának!

Biztonság (személyzet, előírások) – 4

Idén semmi, de tényleg semmi gondom nem volt velük.

Hangulat – 4

Idén kicsit beszélgetősebb volt a közönség, mint tavaly, a spontán ismerkedés pedig mindig jót tesz a bulinak.

Zenei felhozatal  – 3

Csak az A38-at és a Világzeneit pontoznám feljebb, ha színpadonként kellene értékelnem.

Színpadok (száma, sátrak állapota, hangosítás) – 4

Számomra is hihetetlen, hogy idén csak egy, vagy tán két koncerten nyafogtam csak a hangosítás miatt. Annyi meg nem hogy belefér, de még kell is.

Nos ennyit a húszas Szigetről. Izgatottan várjuk a jövő év fellépőit.

Rengeteg fantasztikus kép itt!