Sorozatunk harmadik részében, tovább folytatva a hagyományokat, két zenekar dalairól vallanak azok, akik legjobban „ismerik” őket: a zenészek. Azonban rendhagyó módon ezesetben 3-an is rendelkezésünkre állnak, ugyanis a Quimby zenekar részéről Balanyi Szilárdot és Gerdesits Faszit is sikerült az elmúlt hetekben „diktafonvégre” kapni, míg az EZ Basic részéről Szarvas Árpád adott izgalmas válaszokat kérdéseinkre. A szabályok nem változtak: minden válaszoló 5 dalt kapott saját eddigi „életművéből”, melyeket diktatórikusan mi beosztottunk kategóriákba, így mindenki repertoárjából ugyanazon szempontok szerint kerül ki az 5 szerencsés kiválasztott szám. Kattintás, olvasás!
Mindenekelőtt lássuk az 5 kategóriát, melyekbe beosztottuk a Quimby és az EZ Basic dalait!
A Sláger: a zenekar legismertebb, legnépszerűbb dala.
A Gyors Menet: a leggyorsabban, legspontánabb módon született dal. (Ezt természetesen a zenekar jobban tudja mint az okostojás újságírók, így rájuk hagytuk a választás lehetőségét).
A Rejtett Kincs: egy kevésbé ismert, koncerteken ritkán játszott szám, amit a Szerkesztőség különösen kedvel.
Az Új Fiú: a legfrissebb szerzemény
Vicces Sztori: egy olyan dal, melyhez valamilyen vicces történet, anekdota kapcsolódik. (Itt szintén a választ adó zenekar asztala választani.)
Szarvar Árpád (EZ Basic)
A Sláger : Nice1
Az igazat megvallva, nem vagyok benne biztos, hogy ez lenne a legismertebb, legnépszerűbb dalunk. Szerintem a Motorik Erik, vagy a May is simán van már olyan népszerű, koncerteken ráadásul elég ritkán játsszuk már a Nice1-t. A dal egyébként körülbelül tíz éve született, a basszusgitárosunk, Dénes szegedi munkahelyén, egy szitanyomdában (akkoriban ott próbáltunk, a szerszámok között, egy műhelyben). Az első Interpol albumot hallgattam akkoriban, és az első szám (Untitled) elejét pengettem, így alakult ki a Nice1 alaptémája.
A Gyors Menet: Hungarian Girl
Talán a legújabb, Memories Of Spring című kislemezünkön levő Hungarian Girl volt az. Egyszerű kis szám, pár perc alatt megvolt az egész, szöveggel együtt.
A Rejtett kincs: Going South
Én elsősorban a szövege miatt kedvelem nagyon ezt a számot, elég személyes hangvételű, de már rég hallgattam. Koncerten csak néhányszor játszottuk, jó is, hogy említed, elő kellene vennünk újra. A végén hallható elszállós „outro” rész már több évvel ezelőtt megszületett, csak nem tudtam vele mit kezdeni, de a Going South rögzítésének idején úgy éreztem, hogy ez remekül passzolna a dal végéhez, ezért összemostuk a kettőt.
Az Új Fiú: Promising Boy
Egyszerű, pár akkordos kis dal, ez volt az első amit megírtam az új EP-hez. Nincs sok köze hozzá, de egy korai Tindersticks dal (Nectar) járt a fejemben egész nap amikor ez a szám született, valahogy azt
játszva jutott eszembe a Promising Boy alaptémája, csak egy kicsit megkevertem az akkordokat, más hangnembe tettem át, és sokkal gyorsabban játszottam.
Vicces sztori: Planet
A Planet című korai EZ Basic dalt -ami sajnos (vagy szerencsére) nincs rajta egyik hivatalosan megjelent anyagunkon sem- még Dénes szobájában rögzítettük, és akkoriban hozzá voltunk szokva, hogy gyakran megzavarnak minket felvételezés közben, lévén, hogy egy papírvékony falú panel lakás kis szobájában rendeztük be a kis „stúdiónkat.” Ha például az anyukája szólt, hogy kész az ebéd, akkor nem volt mese, még ha épp rögzítettünk is valamit abban a pillanatban ahogy szólt azonnal dobtuk el a hangszereket, kézmosás, és már ültünk is le az asztalhoz. Szóval amikor a Planet című számot rögzítettük (épp valami karakteres, de nem szokványos lábdob hangot kerestünk), nyár volt, nyitva volt az ablak, és mivel a házzal szemben egy óvoda volt, ezért a gyerekzsivaj belehallatszódott a felvételbe. Ezen annyira felhúztam magam, hogy nagy lendülettel becsaptam az ablakot, amit rögzített a mikrofon. Amikor ezt észrevettük, gyorsan meghallgattuk, és nyugodtan hátradőltünk, mert egyre gondoltunk: megvan a tökéletes lábdobhang amit kerestünk ehhez a számhoz.
Balanyi Szilárd & Gerdesits Faszi (Quimby)
A két zenésszel wetpaint készített egy nagyobb lélegzetvételű interjút, melynek részeit itt, itt és itt találhatjátok. A kérdéseket külön tettük fel a fiúknak, de a könnyebb követhetőség miatt összefésültük válaszaikat.
Sláger – Autó egy szerpentinen
Szilárd: Kint voltunk a Tibivel Horvátországban, meg két lánnyal, és ott mutogatta nekem a gitáron az alap ötletet, én meg ott dúdoltam rá a dallamaimat, amiket azóta is játszom a Rhodes-on ebben a dalban. Nekem mindig ez a tengerparti este ugrik be erről a dalról.
Faszi: Az az! Az sláger. Tibi hozta ezt a számot, neki ez meg volt készen. Már a harmóniája, meg a szövege. Ez majdhogynem a legegyszerűbben született szám. Hozzám a próbahelyen jutott el, és nagyon könnyen kigurult. Az a vicces ebben a számban, hogy már egy jó ideje mi azon röhögtünk, meg sokat gondolkoztunk azon, hogy van ez a rádióbarát megfogalmazás. Nekünk nagyon sok számunkat dobták vissza, hogy nem jó, mert nem elég rádióbarát. Ez a szám lett az, ami a szándékunkon kívül rádióbarát lett. Előtte azon poénkodtunk, hogy jó, akkor szedjük össze mi a rádióbarát: ne legyen benne rendes dob, csak seprű, finom gitár legyen benne, ne torz, zongora lehetőség szerint, valami vonós, meg ilyesmi. És ha az autót meghallgatod, az ezt megvalósítja, teljesen akaratunkon kívül.
Meg a szövege is… és még a szövege is, igen! Semmi káromkodás, semmi izé! Akartunk ilyen számot csinálni, és meg is csináltuk tudtunkon kívül. (Eszmecsere a rádiózásról, a trágár rádióról és arról, hogy netes rádión erősen gondolkodik, az tényleg érdekli ..)
Az Új Fiú: ???
Faszi:Egyébként elgondolkodtam rajta, hogy miért pont fiú?
Fesztblog: Mert a cikksorozat kiötlőjének számára jó ötletnek tűnt.
Faszi: Miért nem lehetett lány? Vagy a legújabb csecsemő? Nagyon jó, akkor kössünk bele ebbe! Tessék, mi ez az indokolatlan férfi sovinizmus? Akkor én most ebből ítélkezem, mert miért ne tehetném meg, ő a nép egyszerű gyermeke, a gyerek az fiú. Gyerek? Nem, lány, tudod a vicc. Lehet, hogy neki így van benne az agyában.
Fesztblog: Vagy csak jobban hangzott ez úgy. Hát most mi legyen, az új lány?
Faszi: Hát ezt most elmesélem, mert ez egy nagyon jó történet. A Marlboro Mannek egyik száma, ami egy nagyon frekventált helyett kapott a lemezen úgy született, hogy nem is akartuk, hogy legyen. Konkrétan, ez nekem egy véletlen szüleményem, amire rákattantak a többiek, konkrétan Bastard, a Selmeci Péter. Ő rákattant. Ezt meg kell csinálni rendesen, oltogatott és bele is mentem. Egy nagyon rendes és szép szám lett belőle, a Holnaptól című, fenn van a Bandcampen. Ez lett e lemeznek is a legújabb valamije. Véletlenül született, kialakult, járta a saját útját. Bandcampre feltettem, majd kaptunk egy e-mailt, hogy egy amerikai kiadó, egy orosz származású emberke, ők csinálják a kiadót egy másik emberrel, nekik megtetszett ez a szám és rá szeretnék tenni a egy válogatás lemezre, amelyik az egész világon fellelhető, általuk psychedelic world musicnak nevezett stílusból válogat. Hát lehet, ha ők így látják, akkor lehet, hogy az, én nem nagyon érzem benne a world musicot, a psychedelicet inkább. Kérdezték, hogy mit szólunk, át is kevertük, most jobban szól, durvábban, és bizony, ezt meg akarják jelentetni ezen a válogatáson. Hát ez az új fiú, vagy lehet, hogy lány, nem tudom. A Bandcempet ajánlani tudom, vannak akik ott vadásznak.
Szilárd: Munkacímek vannak. Dátum szerint szoktuk őket elnevezni, meg új, új1, Tibi rock, vagy metál, zúzás, mindig ilyen kamu nevei vannak. Új, új2, azt hiszem új 26, volt ilyen is.
A Gyors Menet: Hófehérke és a hétfő, Halleluja
Szilárd: A Hófehérke és a hétfő. Mert az valami bulin, pikkpakk raktuk össze. Valamikor iszonyat régen, mert ugye még a Diligramm-on van rajta. (Szilárd megkérdi az épp kifelé tartó FeFét, aki helyesel.)
Faszi:A Hallaluja nagyon gyorsan született. Nem leg, legekben nem vagyok otthon, a legkevésbé sem. Egy verse, azt csináltuk a Fefével, aztán Tibi hozta a refrént. A szöveg már nem tudom mennyi idő alatt volt meg. Aztán utána csiszolgattuk, de hamar volt meg.
Rejtett kincs : Viharon túl, szélcsenden innen
Szilárd: Ezt Tibi írta lent Komlón, vagy utána az emlékekből. Ehhez neki lenne sztorija.
Faszi: Ez az a szám, amiről én nem is tudtam. Stúdióban Tibi feljátszotta, lehet, hogy már meg volt neki, de mivel dob nem volt benne, erről nem is tudok semmit. A felvételen mandolint sem én játszom, ami benne van. Aztán a koncerten már én játszom, de tulajdonképpen bátran kijelenthetem, hogy ahhoz a számhoz nekem semmi közöm sincs. Közreműködhetek benne. Ráadásul ez egy nagyon személyes dolog, a szövegét tekintve. Egyébként nagyon jó szám és szívesen hallhatom, pláne mert nem működöm közre benne.
Vicces sztori: ???
Faszi: A legnagyobb röhögések között készült dal? Hú, majdnem mindegyik! Akkor mondjuk nevezzük az Ékszerelmére lemezt ennek.
Fesztblog: Melyik a kedvenc albumod?
Faszi: Morzsák és szilánkok. Azt végig tudom hallgatni, a többit nem.
Fesztblog: Miért nem?
Faszi: Nem szeretem magunkat hallgatni, magamat végképp nem.
Fesztblog: De akkor egyik zenekart sem? Marlboro Mant sem?
Faszi: Az új lemez azért jó, mert azt szeretem hallgatni, most sikerült olyan zenét csinálnunk. Mert az volt a koncepció, hogy olyan zenét csináljunk, amit hallani szeretnénk. Na, ilyet szeretnénk hallani! És ezt meg tudom hallgatni, talán pont azért, mert keveset énekelek rajta. Mert az nagyon nem megy nekem!
Köszönjük szépen a válaszokat! Most rövidebb pihenőre vonul a sorozat, de ne aggódjatok, hamarosan visszatérünk! Addig is itt találjátok az első és a második részt!