“Mi továbbra is csináljuk azt, amit eddig, igyekszünk magunknak megfelelni.” – interjú Balanyi Szilárddal, a Quimby tagjával

Balanyi Szilárddal április 19-én, a Barba Negrában adott koncertjük előtt beszélgettünk. Akkor nem nyílt meg a ZP, de még semmit nem tudtunk a Park körüli gondokról. Szilárdot faggattuk a Quimbyről, saját számairól és arról, hogy miért is szerzett diplomát. Az interjú egy páros beszélgetés első fele, a másodikban a Quimby dobosával, Faszival beszélgettünk. A két interjú kérdései között vannak átfedések, de érdekes megfigyelni, hogy hogyan vett kétféle irányt a két beszélgetés a fiúk eltérő személyisége okán.

És egy meglepetés: a két interjú közzététele után még játszani is fogunk!

Fesztblog (FB): Mit szóltok a ZP körül történtekhez, vagy leginkább most te mit szólsz? Régebben sokat játszottatok ott …

Balanyi Szilárd (BSz): Sokat játszottunk ez tény. Hallottam, hogy gond van, de ennél tovább nem ástam bele magam a dologba. Egyrészt úgy gondolom, hogy ez nem az én gondom, bármennyire is szerettem annak idején ott játszani. Ezt majd megoldják ők és az illetékes hatóságok. Nagyjából ennyi.

FB: A születésnapi koncert előtt azt mondtátok, hogy el fogtok tűnni egy időre, nem koncerteztek, mert szükség van arra, hogy feltöltődjetek, kitaláljátok a jövőt. Meg kell, hogy mondjam, én arra számítottam, hogy még hosszabb szünetet fogtok tartani.

BSz: Megoszlottak a vélemények a zenekaron belül. Volt, aki azt szerette volna, hogy még tovább ne csináljunk semmit, úgy egy évig, és van aki már ezt is soknak tartotta. Mind a hatan mást szerettünk volna. Abban mindenki megegyezett, hogy valamennyi szünet kell, hát ez volt a kompromisszum.

FB: Ennyi, egy negyedév?

BSZ: Igen. Persze, kicsit ritkítottuk is a menetrendünket, hogy a fesztiválokon ne annyit játszunk, mint az elmúlt években. Mindezt azért, hogy ne mindig minket lássanak mindenhol. Így is ott leszünk sok fesztiválon, de azt akartuk, ne legyen annyira egyértelmű, hogy mi mindig mindenhol ott vagyunk.

FB: Most, hogy nincs a Kispál, gyakorlatilag ti vagytok az ő közönségükhöz szóló zenekar. „A” zenekar …

BSz: Lehet, de közben meg annyi más zenekar is van, akit lehet hallgatni, szeretni …

FB: Persze, de tudod, a fesztiválokon megnézik a felhozatalt, és ha nincs valamelyik hétvégi napon Quimby, akkor mindenki húzza a száját.

BSz: Hát igen, …

FB: Nem ró rátok ez bizonyos terhet?

BSz: Nem szabad, hogy minket ez érdekeljen. Én azt mondom, meg szerintem a zenekar is nagyjából megegyezik ebben, hogy nem szabad azzal foglalkoznunk, hogy mit várnak az emberek tőlünk, hogy mit gondolnak rólunk. Az a fontos, amit akkor gondoltunk, amikor mi elkezdtünk zenélni. Tehát attól, hogy mi népszerűbbek lettünk és többen kíváncsiak ránk, alapvetően mi nem változtunk, illetve csak annyit, mint általában egy ember, és a zenénk is annyit változik, mint amennyit mi magunk. Az szerintem hatalmas hiba lenne, ha azzal kezdenénk el foglalkozni, hogy az emberek most éppen mit gondolnak arról, hogy mit kellene csinálnunk, mit várnak el tőlünk, mikor és egyáltalán, hogy koncertezzünk-e, milyen számokat játszunk, stb. Mi továbbra is csináljuk azt, amit eddig, igyekszünk magunknak megfelelni. Mert az emberek végül is azért szerettek meg minket amilyenek mi vagyunk, meg amit csinálunk. És nem miattuk csináltuk ezt az egészet, hanem magunk miatt.

FB: Mondtátok azt is, szintén a születésnap előtt, hogy semmiképpen nem szeretnétek, hogy olyan zenekar legyetek, ami mindenképpen kiszedi a népszerűségből azt, ami benne van. És itt konkrétan utaltatok az anyagiakra. Bennem felmerül, így, hogy egy negyedév után jöttetek vissza, hogy ennek nincs olyan szaga, hogy mégis csak?

BSz: Hát figyelj! Ha mi a pénzre utaznánk, akkor gyakorlatilag négyszer ennyit játszanánk, és akkor annak tényleg az lenne az eredménye, hogy valószínűleg hatalmas összegeket tudnánk keresni, viszont valószínűleg mindösszesen olyan 3 évig. És aztán ugyanúgy járnánk, mint sok-sok zenekar. De ez normális menete az életnek. Ha türelmetlen és mohó vagy, és azonnal ki akarod aknázni a termőföldet, akkor az a termőföld meg fog halni két év múlva és nem fogsz tudni rajta termeszteni később semmit. Mi tudnánk játszani sokkal többet, de nem akarunk. Így is sokkal, sokkal kevesebbet játszunk, mint amire lehetőség volna. Pont azért, hogy mi se utáljuk meg magunkat, az emberek se unják meg a koncertjeinket, és úgy egyáltalán, ne álljon földbe ez a dolog.

FB: Megpróbáltok egyensúlyt találni a kettő között..

BSz: Igen, igen az a cél, hogy mindenkinek jó legyen, többek közt nekünk is.

FB: A 2010-es Kicsi ország lemezre visszatérnék kicsit, és nem lesz kellemes amit kérdezek. A kritikák elég vegyesen fogadták a lemezt. Ti nem éreztétek úgy, hogy, főleg a dallamokban, ismétlitek önmagatokat? Ez a lemez sem szöveg, sem dallam szintem nem sodor magával annyira, mint a régiek, az egész valahogy kicsit lelketlenebb.

BSz: A franc tudja… Én azzal nem értek egyet, hogy lelketlenebb. Más, az biztos. Lehet, hogy van, aki ezt nem szereti annyira, mint egy korábbi albumot, de igazából meg kellene hallgatnom, így ennyi idő után, hogy milyen is ez a lemez. Az biztos, hogy nem a legjobb lemezünk, de nem gondolom annyira rossznak sem, hogy ezt csak szidni lehessen. Nehéz dolog ez. Mert, ugye, a zenekar mindig csinál lemezeket, ami hol így sikerül, hol meg úgy. Másrészt, saját gyermekem, tehát azért valahol mégis csak szeretem. De az igaz, hogy nem mindig sikerül olyan színvonalat nyújtanunk, amilyet szeretnénk, nem tud minden lemez ugyanolyan lenni. Hiszen tudod! Új dalok, újabb elképzelések, és a kísérletezésben a hibázás lehetősége is benne van.

FB: Melyiket szereted legjobban?

SZB: Nekem az Ékszerelmére az egyik kedvencem. Azért, mert nagyon élénken él még az emlékeimben az a folyamat, ahogy az készült, és az nagyon kellemes időszak volt.

FB: Áttérve a koncertekre: ti a színpadról érzékelitek-e, hogy az egyes számoknál a közönség nem ugyanúgy viselkedik? Jelesül, az újabb számok alatt messze nincs az a tombolás, leszámítva még a Kicsi ország előtt megjelent Ajajjaj cd-t, mert azt úgy még kedvelik az emberek.

BSz: Van, amikor ezt érzem, ez tény, de messze nem minden új számnál van ez, szóval, vitatkoznom kell. Volt olyan közönségünk, akik valamelyik új számnál elcsendesedtek, és arra is volt példa, hogy ugyanezen dalnál megvadultak. Egyébként meg az idő mindent megszépít. Figyelj, mindegyik zenekarnál ez van! Ha megnézed a Police-t a legnagyobb őrület mire van? Az Every breath you take c. dal megszólal a koncert végén, Sting elkezd énekelni és mindenki kész van. Pedig az óta millió dalt írt, és mégis mindig a legrégebbi a legpatinásabb. Sokan takaróznak azzal, hogy bezzeg már nem olyanok vagyunk, mint régen. Őszintén szólva, elég nagy baj lenne, ha olyanok lennénk, mint régen.

FB: Szoktátok előre érezni, vannak megérzések, hogy milyen lesz a buli?

BSz: Nem. Nem, mert van, amikor úgy indulsz neki, hogy ez iszonyú jó buli lesz, aztán ott ülsz a buli után a konténereken, és azt motyogod, hogy nem lett az! S van, amikor nem is várod és nem tudod, hogy mi lesz a vége, aztán az egyik legjobb koncert lesz. Ez annyira lutri. Ezt a pillanat dönti el.

FB: Terveztek kottás füzet és DVD megjelenést. Mikorra, és a kottás füzetben milyen számok lesznek?

BSz: A kottás füzetben nagyon sok dal lesz. Nem tudom szám szerint mennyi, de sok. Általában zongora, ének, gitár átiratok szerepelnek benne. Különböző együttállásokban, vagy néha csak egyik, néha mind a három. Ezen kívül megjelenik még két DVD is, melyek ez esetben mint mellékletek szerepelnek a kiadványban, ami gyakorlatilag egy képeskönyv lesz, mely rengeteg történetet mesél el a mi tollunkból leírva. Voltak beszélgetések, zenekari összejövetelek ahol egy újságíró jegyzetelt, őt Déri Zsoltnak hívják és ő szerkeszti össze ezt a, nem tudom minek hívjam, könyvnek vagy képeskönyvnek, valahol a kettő közt. Rengeteg fotó lesz benne és a már említett két DVD. Az egyik az Arénában felvett születésnapi, a másik pedig az Instantban felvett koncertünk.

FB: Új számok?

BSZ: Próbákkal indult ez a tavasz, amiken rengeteg új ötlet látott napvilágot. Én annak a pártján voltam a zenekarban, akik azt mondták, csináljunk újat! Iszonyú lendület volt bennem, aztán végül elkezdtük, és fel is van véve pár alapötlet, kiindulópont, de zömmel inkább a régi számokból válogattunk, azokat nézegettük át, javítgattuk. Úgyhogy el is kezdtük, meg nem is az új számokat. Pont ilyen köztes állapot van. Elvileg az a terv, hogy majd így a tavasz, nyár folyamán, a lyukakban, meg majd ősszel kicsit átfogóbban fogunk foglalkozni az új ötletekkel. Én ezt bánom egyébként, nagyon csinálnám, de majd otthon előre dolgozom kicsit…

FB: Mondtad, kompromisszum eredménye volt, hogy egy negyedévet hagytatok ki és áprilisban újra elkezdtetek koncertezni. Aki nem támogatta, aki hosszabbat szeretett volna abban nincs az a feszültség, hogy ő fáradtabban van jelen a zenekarban, nem olyan lelkes? Mert, annak könnyű aki már hamarabb is kezdte volna, mert az alig várja, hogy elkezdődjön…

BSz: Hát ez az ára. Van, aki egyáltalán nem akart szünetet, tehát ahhoz képest ez a három hónap már sok volt. Aki meg többet, az … hát figyelj, ezzel jár a zenekarosdi. Hogy nem egy ember mondja meg, mi legyen, hanem van ez a hat ember és nekik kell döntést szülniük minden dologban.

FB: Bölcsész vagy.

BSz: Hát igen!

FB: Milyen szakon?

BSz: Kommunikáció szakon. PR menedzser vagyok.

FB: Mire kellett ez a diploma? Már bőven játszottál a Quimbyben amikor azt elkezdted, nem? Az első lemez 95-ös, ha 2001-ben végeztél, akkor, hacsak nem tartott nagyon sokáig, azt már a Quimby alatt kezdted.

BSz: Igen, szerintem pont a Majom-tangó felvételei alatt volt a felvételi.

FB: Szóval miért érezted úgy, hogy neked kell az a diploma?

BSz: Több oka volt, valamit akartam csinálni. Egyrészt nem vettek fel a zeneművészeti jazz tanszakára, másrészt katona sem akartam lenni és valamit azért szerettem volna csinálni. Úgyhogy jött egy infó, hogy van egy ilyen suli, mondtam ez éppen jó lesz.

FB: És ha már felvettek, el is végezted ….

BSz: Igen. Ennyi volt a történet, semmi különös. És persze egy másodpercig nem dolgoztam a szakmában.

FB: Voltak, vagy vannak olyan dallamok, amiket eredetileg, amikor megszületnek magadnak szánsz, vagy a Quimby-nek? És aztán ha magadnak szántad mégis Quimby-s lesz, ha Quimby-nek, de valami miatt nem kellett a csapatnak, mégis saját zene lesz belőle?

BSz: A Quimby-ben rengeteg dallamot találok ki én is, de nem külön ötletként, hanem adott dalra. Olyan dal, amit megírtam volna, aztán nem kellett a Quimby-nek, nem nagyon volt. Valahogy mindig úgy dőlt el, hogy elkezdtem játszogatni valamit és már akkor tudtam, hogy az saját lesz. Az valahogy érződik, de nem tudom, ez mitől függ, nincs erre recept.

FB: De te érzed belül…

BSz: Igen, hogy ez túl finom lenne, vagy ez túlságosan nem hozzájuk illő, vagy belepiszkálnának úgy, hogy az már nekem nem tetszene. Nem is tudom …. Van olyan, hogy játszogatok, ötleteket mutatok nekik és akkor valamire azt mondják, hogy jó. Ez annyira megfoghatatlan dolog, ez a dalírás része. Az ötlet csíra eleinte csak kúszik, mászik, aztán egyszer csak ott lesz a kész dal. Azt, hogy ki mit tesz hozzá pontosan, azt nem lehet, és nem is tudnám leírni, mert nem is lehet azt pontosan tudni. Hogy ettől eddig a Tibi, aztán a Livius, Faszi, én?? Nincsenek ennyire szétválogatva a dolgok.

FB: A Sorminta albumod 2009-es. Ha jól tudom készültek tavaly új dalok év vége felé, meg most is készülnek új dalok. Újabb albumot nem tervezel?

BSz: Azt találtam ki, hogy már nem jelentetek meg fizikai CD-t, hanem csak letölthető, online módon juttatom el az emberekhez a dalaimat. A lényeg az, hogy nem lesz már korong alakban kapható a munkám. A héten éppen elkészült két dal, amelyek ha minden igaz, a jövő héttől (április utolsó hetétől – FB) már letölthetővé válnak. Még azért vagyok ilyen bizonytalan, mert a héten dől el, hogy hol, miként, mikortól. Ha valaki böngészi a netet, akkor elég egyértelmű lesz. Azt találtam ki, hogy mindegyik dalhoz különböző virtuális borító készül. Ehhez a kettőhöz is megvan már a borító, úgyhogy minden kész, és közben csinálom otthon a többit. Mindig felveszem diktafonnal a kis ötletet, aztán beviszem a gépbe, hozzáírok. Lassan, nagyon lassan halad mostanában ez nálam, de legalább nyugodtan.

FB: Egyedül dolgozol a dalokon?

BSZ: Általában egyedül, legalábbis egy darabig. Az egyik új dal, ami Dorinával együtt készült. Ő leült a zongorához egyszer nálam, és elkezdett pötyögni egy dallamot, ami nekem nagyon megtetszett, de ő nem tudta folytatni, és akkor én abból csináltam egy dalt. Ilyen is van. Sokáig egyedül csinálom, és amikor úgy érzem, hogy megvan a váz, megvan minden, amit én tudtam hozzátenni, akkor visszük el stúdióba. Akkor Faszi földobolja, a basszus meg a gitárok fölkerülnek rá, de az már egyedül nem megy, mert ezeken a hangszereken én nem játszom. Úgyhogy nagyrészt egyedül, aztán elkerülhetetlen, hogy szóljak a többieknek is, hogy most már van mit csinálniuk.

FB: Addig, míg meg nem szűntek zenéltél a Ludditákkal. Most zenélsz valakivel együtt a Quimby-n kívül?

BSz: A saját zenekarom van, amivel koncerteken fellépünk. Azon kívül nem nagyon. Van  a Random Trip nevű rendezvény, ami improvizációs esteket takar az Instantban minden kedden, és ott néha fel szoktam lépni. Tibivel voltam legutóbb. Azt nagyon szoktam élvezni. Egyébként állandó zenekar nincs másik. Ha van bármi olyan dolog, ami nekem tetszik, akkor én szívesen megyek, de nincs állandó. A Quimby az állandó.

FB: És ha nem zenélsz, nem próbálsz, nincs koncert? Nincs semmi, amiben zene van. Akkor mit csinálsz?

BSz: Olvasok, zenét hallgatok, írok. Szeretek úszni, dumálni a barátokkal, ülni egy kávé mellett. Filmet nézni is szeretek. Bármilyen filmet. Most az Így jártam anyátokkal sorozatra vagyok rákattanva, azt nézem.

FB: Köszönjük az interjút!

További képek a Facebook oldalunkon erre.

Maradj még, olvass még! Csak neked ajánljuk:

Mérsékelt várakozások Szerintetek mi a Sziget hivatalos napjai előtti napok fő programja? Szerintetek van valaki, aki az évi ezer Quimby koncert mellett ad 7.000 (a helyszínen már 8.000) forintot egy koncertért? Ja, hogy egy egész napot ígérnek? Aki ott volt az Almássy ...
Quimby olé! Az EB nyitónap második mérkőzése vs. Quimby teátrum. Sokan ez utóbbit választották Szentgotthárdon és azt hiszem nem bánták meg. A színház felkészült az eseményre és üzembe állította a büfét, így zökkenőmentes volt az áthangolódás a kocsmai meccsnézé...
Majdnem teljes a VOLT programja Boldog születésnapot, VOLT Fesztivál! Bár furának tűnhet a dátum, de igaz: április 4-én ünnepli 23. születésnapját a Telekom VOLT Fesztivál. Korábban ugyanis nem a nyár elején, hanem tavasszal kerültek megrendezésre a VOLT-ot. De hagyjuk is a múlt...