Minden úgy a jó, ahogy van – beszámoló az Illegál Fesztiválról

Nem is találhattunk volna megfelelőbb programot egy húzós hét levezetésére, mint az Illegál Fesztivált az Ocho Macho és a Kowalsky meg a Vega tolmácsolásában. Nem csupán azért volt különleges ez a „fesztivál” mert csak egy estén át tartott és csupán két zenekar lépett fel. Többek között azért is, mert a lelkes hívek most vehették a kezükbe Kowáék új albumát, amely Az Évtized Lemeze címet kapta. A tovább után kifejtem, miért volt számomra ez az egész buli SZIMPATIKUS.

A „fesztivál” helyszíne a Barba Negra Music Club volt. Ezzel a helyszínnel kapcsolatos kíváncsiságomat már a Kiscsillag lemezbemutató ajánlójában kifejtettem, hát tegnap eljött az ideje, hogy bemerészkedjünk a kalózbarlangba. Maga a koncertterem egy régi raktárépületben van, mindenhol kalózos és hajós motívumok, egyedül az akciós Captain Morgant hiányoltam a profilból. A személyzet kedves, az árak elviselhetőek (vagy mondjuk úgy, nem lógnak ki a budapesti koncerthelyszín átlagból) és –ami külön öröm- a hangosítás is jól szólt tegnap (bár kicsit több hangerőt kaphattak volna a zenekarok). Azonban még látszik, hogy viszonylag új helyről van szó, a ruhatár sebességi fokozata egy igen komoly sort eredményezett a koncert végén. Illetve a dohányzás is érdekes, én a magam részéről nem láttam dohányozni tilos táblákat, dohányzó emberekből annál többet, pedig hát a hajós stílushoz nagyon sok faépítmény társul, de ezt hagyjuk, nem értek ennyire a dologhoz. Lényeg a lényeg, hogy elsőre jó benyomást tett a Barba Negra Music Club. SZIMPATIKUS.

Az el(s)ő zenekar a szombathelyi Ocho Macho volt, akik tökéletes bemelegítést tartottak az összegyűlt tömegnek. Már a lemezeik hallgatása alatt is feltűnt, milyen jó hangja van az énekesnek, és hogy milyen jól működő dalokat írnak a srácok. Volt minden, ami szem szájnak ingere, Pancho és Jó nekem, no meg a kihagyhatatlan El mundo fantastico. Szóval egy igazán SZIMPATIKUS zenekart ismerhettünk meg az Ocho Machoban, nyáron szívesen elcsípném őket valami fesztiválon szalonspiccesen.

11 után lépett színpadra Kowalsky meg a Vega. (Az átszerelés alatt a DJ Ganxta Zolee és a Kartel számokat játszott, mi ezeken is nagyon jól szórakoztunk.) Ugyebár ez a koncert volt a hivatalos „lemezátadó buli”, a belépő mellé megkapta az ember a zenekar új dupla albumát, melynek első korongján 10 új dal található, a másodikon pedig egy best of válogatás. Számomra ez a legSZIMPATIKUSabb lemezterjesztési mód (mint például a tavalyi Én meg az Ének koncerten a Gödörben), így az ember a lemez mellé egy élményt is kap, és sokkal többen jönnek el egy koncertre, ahol a jegyhez CD is jár, mint akik maguktól, lemezboltban vásárolnák meg. Hogy mi a különbség a lemezátadó és a lemezbemutató koncert között? Nos ez tegnap kiderült, ugyanis Kowáék inkább a best of dalokat játszották, csak néhány új szám hangzott el, azok közül a legnagyobb sikert az Ébresztő! aratta. A hangulatra abszolút nem lehetett panasz, szinte mindenki fejből énekelte a szövegeket.

Most pedig rendhagyó módon a beszámoló végén essen szó a koncert előzményeiről. Én az idei Hegyalja Fesztivál óta vagyok Kowalksy szimpatizáns, talán a legjobb bulit csinálták délután 4-kor a nagyszínpadon. Azóta terveztem, hogy megnézem őket egy rendes klubkoncerten is. Tegnap végre eljött ez a nap is, úgy mentem oda, hogy sem Kowalsky pontos vallási/filozófiai nem ismertem, sem pedig a zenekar és rajongóik között kapcsolatot, csak a dalokat. És ezzel azt hiszem meg is fogalmaztam azt, ami miatt tiszteletet érdemelnek a srácok. Tegnap együtt énekelt, táncolt, mosolygott az, aki csak koncertre jött, dalokat és hallgatni és az is, aki számára ez annál sokkal több, és teljesen átszellemült erre a másfél órára. Mindenkin a teremben látszott, hogy erre a kis időre kiszakadt a hétköznapok bújából és nehézségeiből és egyszerűen felszabadult minden teher alól.

Az, hogy nézeteinket zene útján terjesszük, lehet nagyon veszélyes is, de például míg a számomra értelmezhetetlen „nemzeti rock” és hasonló zenekarok csupán ezen témáikkal igyekeznek embereket megszólítani, addig a Kowalsky meg a Vega ezt végtelenül SZIMPATIKUSAN teszi, véletlenül sem átlépve azt a bizonyos határt.

Maradj még, olvass még! Csak neked ajánljuk:

zigi belgium - Szevasz Még5! Mikor kezdtek? - érdeklődtem a koncertet megelőzően a telefonban, mire lecseszett a genya, hogy szerintem hányadik vagyok már a sorban, aki ezt kérdezte tőle az elmúlt félórában? - Nem mindegy? Baszki! Kit érdekel? Ezredik? Csak egy i...
Björk a kastélyban – koncertbeszám Björk idén elhatározta, hogy keres egy kis pénzt. Először is beszervezte a lemezkészítő-projectbe a jelenlegi könnyűzenében mindenvivő Timbalandot. Aztán megjelent a Volta, és a rajongók (mást ugye Björk már elég régóta nem tud érdekelni, ha tudott v...
Szép volt fiúk! – az utolsó HBB Hibátlan búcsú, ez volt szombaton este az Arénában. Egy tökéletes, maga után semmiféle hiányérzetet nem hagyó produkció, ami meglepetésektől mentesen, lazán és természetesen hozta azt amit vártunk, az elmúlt 33 év legnagyobb slágereit. A Bohóc és a K...