Hegy’ 2011 – há’ négy, de csak majdnem

Most, mikor írom ezt a bejegyzést, kísértetiesen olyan idő van, mint múlt pénteken Hegyalján. Esik, dörög, villámlik és még az áram is kimaradozik. Csak épp az én nappalimban legfeljebb a tévé némul el hirtelen, nem a Slayer, vagy épp Bill kapitány, akiknek koncertjei a szó szoros értelmében villámcsapásszerűen értek véget.

Persze a pincében kezdtünk, mert marha meleg volt, de a HSS-re még hidegben sem lettem volna kíváncsi. Nem igazán jön be nekem a zenéjük. De azon a délutánon, mindenféle okokból kimaradt még pár banda, igazán csak a Slayerre sikerült összeszedni magam, de akkor meg nem mertem a nagyszínpaddal szemben megállni, inkább kicsit oldalra, a hangfalakon kívül helyezkedtem. Féltettem a fülemet és kiderült nem is alaptalanul. Brutálisan szólt a színpadra felpakolt cucc, a középen állók arról számoltak be, hogy még a hajuk is lobogott a hangerőtől.
A fesztivál legnagyobb dobása volt a Slayer és amint tapasztaltam pénteken volt a nézőcsúcs, de mégis úgy tűnt, hogy kisebb a tülekedés a színpad előtt, mint tavaly a Motörhead, vagy akár az Ákos koncerten. Igaz nekem minden nap úgy tűnt, hogy kevesebben vagyunk, mint tavaly.

Mivel szentimentális vagyok, ezért düböröghetett bármilyen jól a sztár csapat és csak átcsattogtam Bill kapitányhoz, aki egész jól énekelt és bár még mindig ült, de igyekezett nagyon, hogy – nem is olyan kis – maréknyi közönségét egyben tartsa. Sikerült is neki egészen addig, míg az addig épp csak szemerkélő eső nagyobb cseppekre nem váltott. Na ekkor vettük mi is futásra a dolgot és nyomakodtunk be az utolsó helyek egyikére a Jager sátorba. A színpadok még szóltak, de pár kiadós villámlás után a koncertek vége volt. Meg-meg szakadó és visszatérő árammal nem érdemes kísérletezni, bár igazán vicces volt hallgatni a Hegy’ nagyszínpadról jövő zúzást, amint pár másodpercre megszakad, majd az áram visszatértekor úgy folytatódik, mintha mi sem történt volna.

Mit tehet az ember, ha beszorul a Jager sátorba és DJ Paplan rázendít? Nem tehet mást, mint beletörődve sorsába ritmikus ringatózásba kezd. DJ Paplan az ország talán legrosszabb DJ-je, aki évek óta ugyanazokat a számokat játsza estéről, estére a Hegy’en, de aki mégis a legjobb hangulatú bulikat hozza össze a tokaji éjszakában. Ráadásul azon a zivataros éjszakán különösen zúzós volt a repertoár, hiszen ott volt velünk Dave a Slayersből, aki a DJ pultból szorgalmasan integetett és az elfogyasztott italok számával egyenesen arányosan vigyorgott egyre átszellemültebben a rá se bagózó, szorgalmasan táncoló közönségre.

A sátor alól csak fröccs beszerzési céllal jöttünk ki, de egy ilyen alkalommal még meghallgattuk az AB/CD zenekar koncertjének a végét, ahol is az Angus szerepét játszó fiú is körbevitette magát a közönség közt, természetesen gitározva. Aztán visszamentünk táncolni és egyszer csak hajnalodni kezdett, majd világos lett, teljes erővel megérkezett a szombat.

A szombat, ami program szempontjából a leggyengébb nap volt. Persze ott volt a Magashegyi koncert, meg a Szabó Balázs Band és Kerekesék, de az estében nem volt semmi, így aztán megfogalmazódott a kérdés: Minek ténferegni az egyik színpadtól a másikig, mikor igazán egyik fellépő sem érdekel, ráadásul ülhetnék egy hűvös pincében is? A gondolatot tett követte és megtörtént az, ami még soha, a Hegyalja fesztivált egy borozóban zártuk.

Nem ez volt első Hegyaljám, de idáig összesen nem töltöttem annyi időt a fesztivál területén kívül, mint idén bármelyik napon, így aztán feltűnt, hogy pénteken és szombaton feltűnően sok helyi család sétáltatta magát a fesztivál felé és mozizott jóízűen. Fiatalabb, idősebb, gyerekes és szóló párok, kisebb, nagyobb csapatok. És senki nem morgott, nem elégedetlenkedett, hogy mit keres városában az a koszos, piás csürhe? Mondtam én mindig és állítom változatlanul, a tokaji emberek a legbarátságosabbak az országban. Leginkább ez az az ok, ami miatt évek óta visszajárok a Hegy’re.

Maradj még, olvass még! Csak neked ajánljuk:

Új helyszín a Hegy’en A Hegy' egyik legjobb helyének ígérkezik az a fesztivál új programhelyszíne, az MR2 Furmint Klub. Hisz mire van szüksége egy fesztiválozónak Tokajban? Délutánonként jéghideg fröccsökre egy kellemes, hűs helyen, szükség esetén finom falatok társaságáb...
Gyere ki a Hegy’re! – ajánló a negyedik napra Egy nappal Hegyalja előtt ajánlatok az utolsó napra. Unatkozni nem fogunk, de nem biztos, hogy azért, mert koncertekkel töltünk ki minden pillanatot. Az utolsó nap igazi lazulós, örömködős napnak ígérkezik. Aki Sanyit az utolsó napon sem hagyná ki, ...
Totális kényelem a Hegy’en Már csak hetet kell aludni és indul a 12. Hegyalja Fesztivál. A szervezők, miközben az utolsó simításokat végzik a jelentősen megújult és bővült terepen, már a jövőre is gondolnak. A cél a fesztiválozók egyre színvonalasabb kiszolgálása és a fesztivá...