SzobaSziget – Mindenkinek saját Kutyát!

Számítottam rá, hogy valami jóban, valami különlegesben lesz részem augusztus 2án Óbudán, de az amit kaptam minden várakozásom felülmúlta.

A SzobaSziget a legjobb dolog, ami az utóbbi években a Sziget háza táján történt. A recept egyszerű: kell hozzá egy ötlet, pár szigetes, egy lelkes lakás tulajdonos, egy nappali, vagy kert,  előadó(k)/zenekar és pár 10 szerencsés, aki bejut az eseményre.

Hétfőn Óbudán jártunk, mintegy negyvenen kóstolhattunk bele a Kutya vacsorájába.

Ebben az évben 10 alkalommal láthattak vendégül zenészeket, zenekarokat, meg persze a lelkes hallgatóságot a vállalkozó kedvű házigazdák. Zenélt családi körülmények között Harcsa Veronika, a Magashegyi Underground, Ávéd János és Fenyvesi Márton, Maszkura és a Tücsökraj, az Intim Torna Illegál, a HS7, Jamie Winchester és Giret Gábor, a Fábián Juli Jazz Riff és végül, de egyáltalán nem utolsó sorban a Kutya Vacsorája. Nekünk erre sikerült bejutnunk.

A helyszín Óbuda, házigazdáink egy fiatal házaspár két gyerekkel. A kisfiú és a kislány meglepő türelemmel viselte a felfordulást, a hangzavart a sok idegen ember jelenlétét. 20*2 fő jelentkezését fogadták el az eseményre és állítom, ha csak még egy párral többen vagyunk, akkor már el sem férünk.

Hogy mennyire más a zene tesközelból, azt kevéssé tudom szavakba önteni. Nem csak arról van szó, hogy látsz minden grimaszt, mozdulatot, verejtékcseppet, hallasz minden ki- és beszólást, nem csak arról, hogy ilyenkor a zenészek is másként, jóval közvetlenebbül viselkednek, hanem mindezekről együtt és még arról a plusz varázsról, hogy egy teljesen szokatlan közegben vagytok mindannyian. Egy lakásban, ahonnan kivitték az étkező asztalt, de a székek maradtak, mert a zenészek arra ültek. A közönség elfoglalta az ülőgarnitúrát, a babzsákokat, párnák kerültek a földre, de a többség csak úgy leült a fal mellé, egy sarokba, ahova tudott. Jöttek, mentek koncert közben az ásványvizes üvegek, a boros palackok, sörös dobozik, egyszer érkezett jég is egy tálkában, egyesek kimentek dohányozni az erkélyre, mások az előszobában táncoltak.
Semmi szokványos, semmi mesterkélt, nem volt más abban az óbudai nappaliban, csak a zene és mi.

Ha bárki is azt gondolná, hogy egy ilyen szoba koncert pár számból áll, fél- egy óra és már vége is, azt ki kell, hogy ábrándítsam. Nem tudom, hogy az előző 9 alkalommal mint zajlottak a dolgok, de nekünk a Kutyák este 7-től 9-ig játszottak. A dalok között pedig Líviusz mesélt. Mesélt arról, hogy hogyan alakult a zenekar, hogy mi egy-egy számnak a története, beszélt gyerekkoráról, rengeteget szövegelt, ami nekem külön tetszett. Bírom Líviusz szövegeit.

A dalokban pedig az improvizáció volt a legjobb. Kovács Geri bemutatta, hogy egy öngyújtóval is lehet gitározni, Gerdesits Feri – erre az estére a gyerekekre való tekintettel nem Faszi – ráadásul a koncert vége felé megmutatta, hogy bizony a dob is lehet pengetős hangszer, ha úgy akarja.

Remélem a SzobaSziget folytatódik a fesztivál után is és meg kell mondanom, hogy én egyáltalán nem bánnám, ha a következő szobáig nem kellene jövő nyárig várni.

Keressétek a SzobaSzigetet a Facebookon!

Maradj még, olvass még! Csak neked ajánljuk:

Borsodi bohémok Nem egyszerű SzobaSzigetre bejutni, résen kell lenni, Facebookon időben lájkolni és még mailt is küldeni, szóval melós a dolog, ráadásul szerencse is kell hozzá. De néha Fortuna segít, így jutottunk be abba a VIII. kerületi lakásba, ahol kedden este ...
szigetfeszt 2. nap – elverte a port Jobb és bal csipám két határozott mozdulattal kentem szét gyűrött arcszerkezetemen, mikor is a már régről ismerős fesztivál-helyzetkép hangos köszönéssel fogadott reggel. Egyik oldalt a zuhanyozni és fogmosni induló kicsi bimbók rántották fel a sátor...