Hosszúlépés turné

Ahogy néztem a Fishing on Orfű off-programjait még indulás előtt, egy valamiben biztos voltam. A pénteki Varga Livius vezette fröccstúrán ott a helyem. Csütörtökön regisztráltunk, bár azt a bizonyos másik sátrat, ahol lett volna még egy kör elintéznivaló, már nem találtuk, de ez így sem volt baj. Körbejártuk a tavat, ittunk nem kevés fröccsöt azon a 3 állomáson, ettünk frissen sült kenyeret és gyümölcslepényt és, ha még csak ennyi lett volna. De nem ennyi volt.

Persze, nem ment annyira zökkenőmentesen a reggeli elindulás, már kezdtem beletörődni, hogy a lefoglalt helyünkre más lecsapott, de szerencsére azt a 30 fős limitet nem kellett komolyan venni. Három megállója volt a túrának, vagy, ahogy Livius nevezte, a turnénak. Minden helyen várt minket a bor és a szóda, valamint valamiféle ennivaló.

Az első állomás az orfűi malom volt, ahol aki eddig nem tudta volna, most megtudhatta, mi is az a vice házmester. (A biztonság kedvéért: a nevéből már tudható, a házmester fordítottja, azaz 2 deci fehérbor – 3 deci szóda.) A kenyeret kb akkor tették be sütni, amikor mi odaértünk, így a fröccshöz járó éhségűző a zsíroskenyér lett. Lilahagymával. A kenyeret először még kenték a túravezetők, utána szép lassan csatlakozott hozzájuk, aki éhes volt és kevésbé lusta. Mondanom se kell, mennyire finom volt a még meleg kenyér. Falatozás közben Livius szórakoztatta azt a 60 főt, aki nekivágott a mai túrának, még azt is megosztotta velünk, milyen is az a homeopátiás fröccs. Mert a nyugati orvoslás mellett ugyebár megjelentek a természetes gyógymódok, a borról meg köztudott, hogy jótékony hatásai is vannak. Ha a kettőt (fröccs és homeopátia) vegyítjük, tán az örök élet titkára is rálelhetünk. Jó is lenne, bár akkor már több százéves apókák és anyókák rohangálnának köztünk. Ha az örök életé nem is, de a homeopátiás fröccs receptje a következő: tölts vörösbort egy pohárba, öntsd fel szódával, majd idd le belőle az ártalmas részt. Ha ezzel megvagy, töltsd után szódával és ismételd meg a folyamatot. Hogy hol van itt a homeopátia? Ott, hogy leiszod azt, ami árt neked, ezáltal elpusztítod. Zseniális.

Miután mindenki jóllakott, tovább indultunk a második állomásra, a Kemencés Udvarba . Itt a Tiffán-féle roséból készült fröccsel űztük el a szomjúságot, ami a ragyogó napsütésnek, meg a sétának köszönhetően elég hamar jelentkezett, szerintem mindenkinél.

Hogy a hangulatot kicsit fokozzák, meghirdetésre került az fröccsivó verseny, melyen 6 bátor férfiú mérte össze fröccspusztító képességét Liviusszal. A leggyorsabbat megjutalmazták 3 fröccsel, csak, hogy biztosan emlékezetes maradjon számára a győzelem. (A második 2, a harmadik pedig 1 fröccsel gazdagodott pluszban.) Egy kis ízelítő itt.

Miközben ők megkísérelték – sikerrel – legyűrni a fröccsivó-király Liviust, addig mi, akik puszta szemlélői voltunk ennek a nemes küzdelemnek, tapasztalati úton vizsgáltuk, miért is kaphatta meg Orfű a Pécs Európa Kulturális Fővárosa 2010 gasztrofaluja címet. A vizsgán nálam a gyümölcsös lepény csillagos ötöst kapott, a medvehagymás-tejfölös-kolbászos pomposnak illetve a medvehagymás pogácsának meg kellett osztania az 5-ös érdemjegyet. De már értem, miért is lett gasztrofalu és a FOO honlapjának, meg a programfüzetnek igaza van. Ezt nem hagyhatjátok ki.

A Kemencés Udvar után a tóparton elsétáltunk a Tekeresi Lovaspanzióhoz, ahol sokkal inkább borkóstolás, mint fröccsivás volt. Tekintve, hogy már jócskán elszaladt az idő, itt már nem vártuk meg Livius újabb fröccshöz kötődő élményeit, így elindultunk “haza”. Kiértünk a tóhoz, mire ráébredtünk, hogy ez mind szép és jó, csak mi pont a másik végében lakunk. Mit csinál ilyenkor a rutinos fesztiváljáró? Stoppol. Ha tud. Szerencsénk volt, két lány épp a fesztivált kereste, mi megmondtuk, merre találják, cserébe bekéredzkedtünk a kocsiba melléjük, spórolva magunknak úgy jó fél órát, ők meg kaptak élő GPS-t, szerintem mindenki jól járt.

Itthon persze fürdés, meg cikkírás, aztán meg kaja. Aki a mai napi túrán nem tudott részt venni, javaslom, pótolja ezt holnap. Varga Livius helyett Szűcs Krisztián lesz a túravezető és hangulatfelelős, de minden bizonnyal az is legalább ennyire jó lesz. Csak ajánlani tudom mindenkinek.

Maradj még, olvass még! Csak neked ajánljuk:

Harmadik és egyben utolsó nap Orfűn Az utolsó nap-érzés mindig visszás. Kicsit hajaz a pohár félig teli van vagy félig üres problematikára, hiszen van még egy nap, méghozzá micsoda nap, de holnap itt a vége, fuss el véle, lehet megpróbálni újra összepakolni a hátizsákot. Csak tudnám, h...
FOO-03 Ahol puha a föld és közel az ég Egy nehéz és egyben utolsó nap éjszakája, Lovasi András Birthday mínusz első napja (hepi börzdéj, borz), hajnali részegség, negyedik napos hamburger: avagy véget ért a Fishing on Orfű, ahol laza a föld és ölel az (v)ég. Utolsó nap, sajgó izmok és kia...
Orfűn indul az idei nyarunk is Hamarosan belecsapunk az idei lecsóba is - indul a hazai fesztiválszezon, rögtön az elején az egyik örök kedvencünkkel, a Fishing On Orfűvel. Hiszen hol is lehetne jobban megünnepelni, hogy végre vége a vizsgáknak/sulinak/tavaszi hajtásnak a melóban,...