Sziget Fesztivál 1.nap

Az elsőre látszott,hogy szellősebbek a sorok mint az elmúlt években,csont nélkül,folyamatos hömpölygéssel be lehet jutni a Hajógyárira,csodálkozásomra a szokásos biztonsági tapizás a bejáratnál teljesen elmaradt.

Terv szerint a The Puzzle-al kezdtünk az MR2 színpad (régi Bahia helyén)
sörözőjében, jóleső érzéssel ízlelgettük a Sziget atmoszférát, a
viszonylag átrendezett terep üdvözítő változtatásokat hozott a
fesztivál rendszerébe. Meglepődve tapasztaltam, hogy örülök a kevesebb
embernek, úgy tűnik gyorsabban öregszem mint azt gondoltam volna. A
kaposvári indie csapat jó előételnek bizonyult, kellemes gityó-rockjuk
gyorsan oldódik a szigetelésre kiéhezett belsőnkben.

A Nouvelle Vague-ról picit késtünk,de valljuk meg őszintén hatalmas fordulatokra
tőlük azért nem számíthatunk. A két filigrán francia hölgyike papírforma
szerint hozza a swinges átiratokat, emlékeim szerint nem voltak ők ilyen
kacér lányok, de most valóságos rúdtáncolás ment a színpadon. A new-wave
és punk dalokat döngicsélő csajokat kísérő szalmakalapos gitáros és a
bandája végig háttérben maradtak, ám a két vokalista gida abszolút
szállította a show-t. A Too drunk to fuck című dalukig is kihozták a
maximumot a stílus minimalista keretein belül de a Dead Kennedys
átdolgozás úgy hatott -a főleg Szajna-menti népekből verbuválódott -B
középre mint a sprinklerből ömlő vér a vámpírbulin. A sokszor pláza
zeneként pocskondiázott Nouvelle Vague igazi döggel szólt. És ez kell
kérem a népnek, a “front row” pacsizás, a flört, a koktélruhás hejehuja, a
Just can’t get enough, meg a Dancing with myself. Baromi jól
szórakoztunk.

Jöhettek a spanyolok. A latin kandúrok sem hazudtolták
magukat, a SKA-P pillanatok alatt felforralta a kb. 10 ezres nagyérdemű
testnedveit. A banderiális baloldali rezes osztag fergeteges ütemben
szedálta szürkeállományunkat, miközben vállról indítható slágereikkel
legyalázták az összes létező karhatalmi szervet, kezdve a színpadon is
megjelenített rendőrséggel. Munkásságukat nem ismervén hagytuk magunkat
sodródni az árral, a tornádóként lecsapó ska-fiesta könnyen berántott
mindenkit a táncba. Kb. 30 percig bírtam a helyben futást, mondom én, nem
vagyok a régi. Az évek óta látogatott Stonehenge pultnál frissültünk, ám
a spanyolok nem engedtek könnyen. Vissza a zúzdába, a hajrára még
odatettük magunkat, de sajnos tisztán érzékelhető volt, hogy a színpad
hol elhalkul, hol begerjed, régi betegség ez amire úgy tűnik a
Nagyszínpadon nincsen gyógymód.

A Snow Patrol végtelenül kedves és
barátságos zenekar. Olyanok mint a zenéjük és ez az elviselhetetlenné
fokozódó hangosítási mizéria ellenére is szépen lejött a félházzal
üzemelő koncerten. Gary Lightbody frontember végig kézben tartotta az
előadást, úgy tűnik a csávó remekül érzi magát a bőrében és a zenekar
élén. A Coldplay klónként kezelt SP biztonsági rockjának lírikusabb
darabjai élőben is igen hatásosak, a többek között a Run, az Open your
Eyes és a Chasing Cars felvonultatásával futó program megénekeltetett
minden kisdobost és úttörőt. Az EU-konform popballadák közé
bepasszintottak egy-két feszesebb szerzeményt is, így mindenki megkapta
a magáét és egészen pöpec koncert kerekedett az indie filmek
soundtrackjeihez rendszeresen szállítmányozó zenekar fellépéséből. Ássanak
be a földbe nyakig és jöhet a kőzápor a hülye fejemre ugyanis a
Calexico koncert helyett a Balaton Grillben faltam a hagymás
húst, mégpedig arcpirító áron. 20 dkg lóhús, 4szem krunplival 2600-ért még
a velünk falatozó német aranyifjaknak is összerántotta a szemöldökét.

A
Wan2-nál pedig sajnos mégiscsak sátorba van behajtogatva a színpad, így
a White Lies is kimaradt. Nem vállaltam a népnemzeti szaunát, mondom hogy
a bazi öreg vagyok!

Maradj még, olvass még! Csak neked ajánljuk:

Legalább nem röfög – Sziget 4-5 Böngészve a kínálatot, már jóval a sziget előtt láttam, hogy szombaton nem leszek koncertekkel elkényeztetve. Beszélgetve többekkel megtudhattam, hogy nem csak én éreztem magam zeneileg elhanyagolva. Vígasztalni ez nem vígasztalt, de meglepett, hogy ...
Vége, de csak erre az évre: az utolsó nap a Szigeten Minden fesztiválnál eljön az utolsó nap, akárhogy is próbálnak tenni ellene - ha nem is a szervezők, mert ők örülnek talán, hogy nyugalom lesz hamarosan, hanem a fesztivállátogatók. De az idei Sziget fesztivál ötödik (de valójában hetedik mint tudjuk...
Ska-P kétszer Nos, a Ska-P koncert pont olyan volt mint amilyet vártunk, talán egy kicsit jobb. Por nem volt, az időjárás sem tüzelte az egyébként is forrósodó hangulatot, és a népek barátságának jegyében az internacionális és multikultúrális buli azonnal és a leg...
  • bánhatod – a calexico nagyon jó volt.