Két évtized margójára: a Tankcsapda a Szigeten

Az idei Sziget fesztivál első napja (ami hivatalos keresztségben ugye a mínusz egyedik) a Tankcsapda jegyében telt. A 20 éves debreceni brigád körül forgott minden, amit egy monstre fellépéssel háláltak meg. Ami ráadásul talán az egyik legjobb Nagyszínpados koncert volt, amit valaha láttam.

Még mielőtt bármit is írok, valamit le kell szögeznem: nem rajongok a rockzenéért. Én vagyok a srác, aki úgy ment ki Tankcsapda koncertre, hogy ismerte a videóklipes dalokat, és kész. Sosem ástam bele magam sem a Sapka, sem a rockzene bugyraiba, ami tetszett, az tetszett, ami nem az nem. Ez van, más zenei stílus felől érkezem.

Amit viszont ki kell mondani, azt ki kell mondani. Esetünkben ez pedig az volna, hogy a Sapka nem viccelt. Pontban fél kilenckor kezdődött a show (volt itt füstgép, tűzcsiholás, minden ami kell), és egy talán ötperces pihenőt leszámítva két és fél órán keresztül a színpadon álltak (Lukács László ezt szó szerint értette, nem egy mozgékony gyerek a színpadon, az már biztos), és játszottak a rendkívül hálás közönségnek. Bár őket szerintem az sem érdekelte volna, hogyha Sapkáék csak egyhelyben állnak, és cd-ről szól a zene, akkor is tomboltak volna. Jubileumi, születésnapi koncerthez illően mindent eljátszottak. És ezt értse úgy a kedves olvasó, hogy tényleg mindent. 32 dalból állt a setlist, ami azért legalább megsüvegelendő, hiszen ez időben sem kevés (lásd fent).

Antitálentumom a Tankcsapda diszkográfiában abból is látszik, hogy a koncert alatt a “ki ismer fel több Tankcsapda dalt” versenyben végül csak a dobogó alsó fokát sikerült megszereznem, de erre is büszkén gondolok majd vissza, mikor az életem eredményeit veszem sorra a nyugdíjasotthonban annak idején.

Kiválóan megfigyelhető volt egyébként az, hogy (nyáltenger ON) a Tankcsapda összehozza az embereket. Ott volt a koncerten a huszonéves rocker sráctól kezdve az ötvenéves nagypapáig, aki a tizenéves unokával jött el. Komplett családok mentek ki tegnap este a Szigetre, ami azért legalábbis nem jellemző annyira, korábbi tapasztalataim szerint (nyáltenger OFF).

A Tankcsapda lehet, hogy egyszerű szövegekkel dolgozik. Lehet, hogy nincs semmi extra a zenei világukban. De ez tegnap este senkit sem érdekelt, legyen az ős-csapdás, részeg holland diáklány vagy akár a bátyjaival kilátogató hiphop-head. A közönség bulizni akart, és a zenekar megadta ezt nekik. Ők pedig ünnepelni akartak, amit pedig a közönség adott meg nekik. It’s a win-win situation, akárhonnan is nézzük.

Maradj még, olvass még! Csak neked ajánljuk:

Fesztivál, hangulat, Vad Fruttik, Tankcsapda: SZIN nulladik nap Igaz, hogy csak későn keveredtem ki tegnap a SZIN nulladik napjára, de onnantól nem volt megállás. Tömeg, nem nagy; sok színpad és helyszín; 300 a borsó Korsodi, meg a jó zene. Nekem erről szólt tegnap. A SZIN-ről már magam is elmondtam, hogy igazáb...
Percről Percre a Sziget fesztiválon! Megnyugtathatunk mindenkit, az idei Sziget sem maradhat a Fesztblog legendás rovata, a Percről percre nélkül! Most is ott vagyunk mindenhol, most is megírunk mindent, amit hallunk, úgyhogy nem maradtok le semmiről, ami a Hajógyári szigeten történik e...
De miért nem ők? (Snow Patrol a Szigeten) A skót és északír tagságú, visszafogottan világhírű Snow Patrol perfekt popkoncertet adott első nap a Sziget nagyszínpadán, melynek kapcsán felmerült a kérdés, hogy vajon miért nem ők a Coldplay? Mikor Chris Martin annak idején gagyi esőkabátban kóvá...