hegyaljai szerelem

A Hegyalja fesztivál az igazi szerelem akkor is, ha a körülmények finoman szólva sem ideálisak, akkor is, ha mindig azt érzem, hogy a környék népe a vendéglátásról semmit nem tud, július közepén pedig épp csak arra nincsenek felkészülve, hogy lesz az évben megint 4 nap, mikor is több 10.000 ember özönlik Tokajba. Hegyalja a szerelem akkor is, ha szégyenszemre a fesztivál területén nem, hogy kihívás, de péntek hajnaltól már kifejezetten lehetetlen volt minőségi(bb) bort kapni, hogy a szombati állapotokat már meg se említsem.

Ez az igazi hosszútávú kapcsolat, ahol a problémák nem halványítják el az érzést: Hegyalján lenni jó!

Pénteken indultunk, az első két napot könyörtelen munkaadóink miatt az irodában töltöttük, pedig szívünk akkor is már a koncertekre vágyott. Hallottuk, hogy nincs víz, de megvontuk vállunkat – ugyan ki akar fürödni? Két napot féllábon állva is, legfeljebb kicsit izzadtabbak leszünk a szokásosnál.
A bejáratnál lévő parkolóban egy hely csak minket várt, alatta az árokban tavalyi sátorhelyünk üres most is, dobjuk a kecsót, az nyílik magától, cövekelünk, pálinkát és bort vételezünk és már ott is vagyunk Quimbyék előtt, táncolunk dalolunk.  Hej! Szép az élet megint fesztivál van!

Akkor még nem tudtuk, hogy ez lesz az a fesztivál, amin több koncertet csak oldalról, vagy hátulról követünk majd a továbbiakban, de igazi, elöl táncolós közönség többet nem leszünk.
A Faithless dj set műsorát a nagyszínpad mögül követtem, ültem a szélén és figyeltem őket. Jól tolták, ez tény, a két lány profin nyomta végig a koncertet, hátulról csupán a mikrofonos fiú tűnt kicsit haloványnak. A jelző nem véletlen, a spontán szövegeken kívül ő sem ment élőben, legalábbis arról a helyről nézvést, ahol én ücsörögtem.

Aztán egyszercsak meguntuk a koncertet, bevettük magunkat a jager sátorba, aztán már csak arra eszméltem, hogy hajnali 5 óra lett és világosodik. Mivel akkorra már nagy kihívás volt minőségi fröccsöt szerezni – a fröccsházban csak szóda és normális bor nem volt – úgy döntöttünk, hogy álomra hajtjuk a fejünket.
3/4 8kor aztán már ki is másztunk a sátorból, hogy különféle árnyékos dombokat keressünk további szendergés céljából. 10kor adtuk fel a folyamatos menekülést a nap elől és elindultunk reggelit lőni magunknak. Elkényeztetett városlakóként és tekintettel elgyötört állapotunkra csak egy dologra vágytunk: légkondicionált helyre, ahol van rántotta. (Persze eredetileg csak egy csücsök volt a fő-kívánság, de a boltban semmiféle csücsök nem volt már. Ekkor álltunk át a tojás projektre.) Nem találtunk ilyen helyet, de persze erről mi tehetünk, mert a hotel nálunk szóba sem jöhetett. Én már reggeliztem ott, többet az élményre nem vágytam.

A Millenium lett a végállomás, légkondijuk volt, de nem kapcsolták be, így pár forgómorgó között  és legyek társaságában reggeliztünk.
Itt döntöttük el, hogy hideg zuhany kell nekünk, ágy és hűvös szoba, tehát irány a turinform, ahol kedves hölgy szerzett egy szobát nekünk Tarcalon.
Délután, ébredezés közben reménykedve lestünk ki az ablakon, de az ígért lehűlés csak nem akart megérkezni. Estebédeltünk egy Tarcali csárdában – halászlé, harcsa paprikás kapros túrós galuskával -, a választás jónak bizonyult, a kaja finom volt.

7 körül értünk vissza hegyaljára és megtörtént a csoda, ami csak itt lehetséges: induláskor szóltunk parkolós néniknek, hogy kifizettük ugyan a két napot, de most elmennénk, este jövünk. Este pedig _meg_volt_a_parkoló_helyünk_!!!! Ugyanaz! A sátor felett! Természetesen, hiszen megígérték.
Parkolóban polgárivédelem figyelmeztette a lakosságot, bontottunk is sátrat, amit összehajtani persze nem tudtunk, de sebaj, benyomtuk a kocsiba és elindultunk befelé. Mert rendben, hogy vihar lesz, de attól a fesztivál még fesztivál, csak nem futamodunk meg!

Zsíroztunk helyet magunknak vihar esetére a nagyszínpad mögötti konténerek egyikébe, aztán emelendő az adrenalinszintet még helikoptereztünk is kicsit. Mit mondjak? Fergeteges élmény volt! Sokkal kevésbé gyomorforgató, mint ahogyan képzeltem.

A szél elzavart minket a célkonténer mellé, figyeltük a nagyszínpad körüli futkosást, aztán az eső csillapodtával úgy gondoltuk, hogy mégis elindulunk. A38 sátor előtt a jager bár megint megállított minket, ahol csatlakoztunk a pultot püfölő tömeghez, kiabálva a személyzetnek “nyissatok ki!”. Ők pedig kinyitottak, mi kihordtuk az asztalok, székeket és minden zavaró objektumot, majd indult a tánc, megint hajnalig, fergeteges hangulatban.

Hajnali 3 után kerültem az autó környékére megint, ahol még a bemászás előtt hosszasan beszélgettem egy úrral. Mesélt cigányságáról, a családjáról, lányairól, mindenről, ami eszébe jutott.

És itt a végén eljutottam arra a pontra, ahol elmondom mi miatt imádom a Hegyalját: az emberek miatt. Sehol ennyi barátságos ember, ennyi kedvesség! Balatonon morog a boltos, hogy na holnaptól jönnek a soundosok. Itt mosolyog a kasszás néni, szatyrot ad magától és beszélget. A tempó ugyan lassú, nagyon lassú, de ki a fene bánja, ha egyszer még sorban állni is élvezet, az ott lezajló beszélgetések okán.
A minőségi bor a fesztivál területén ugyan elfogy már péntekre, de a személyzet olyan kedvesen ajánlja a kannást, hogy a végén én szégyellem a morgást.
Ez az a hely, ahol a szállásadó a reggeli ébredés után levonszol a pincéjébe, hogy kóstoljuk meg a borait, sőt ad is egy üveggel ingyen és bérmentve, pusztán azért, hogy mosollyal a szánkon távozzunk tőle. (Meg kell jegyeznem, hogy szállásadónk nagyon jó bort csinál, a környéken talán az övé volt a legnépszerűbb pince.)
Én, az undok és a kekec hegyalján egyszerűen imádom az embereket! Miattuk jövök vissza jövőre is.

ui.: a statisztika kedvéért: a fény itt mint sarkifény játszott, 830 forintért, zömében málnaszörp nélkül, mert például szombatra egyetlen üveg érkezett belőle, mint egész éjszakára szóló ellátmány.

Maradj még, olvass még! Csak neked ajánljuk:

Elindult a Hegyalja, de nem a hegy alja… A tegnapi nappal kezdetét vette a tizedik, jubileumi Hegyalja Fesztivál Tokajon. Az idei fesztivál nem csak a koncertekről és az önfeledt bulizásról szól, hanem a szervezők számtalan egyéb programlehetőséggel kedveskednek az ide látogatóknak. Volt it...
Az év viharát vártuk Hegyalján Szombat délután felreppent a hír, hogy vihar van Magyarország felett. A délután folyamán izzottak a vonalak, rokonok/ismerősök faggatása, hol milyen idő van-volt-lesz. Gyakran ütköztem a "Network busy" problémába. A Hegyalja Fesztivál szervezői időbe...
Húzónevek a Hegyalja harmadik napján is A fesztiválszervezők idén tényleg kitettek magukért, ugyanis ma ismét erős lesz a zenei felhozatal a Hegyalja Fesztiválon. A fellépők között van (csak, hogy pár együttest soroljak) a Faithless, Kowalsky, Péterfi Bori, Zagar, Supernem, Alvinék, Quimby...