Sztárfellépő a Hegyalja második napján

A fesztivál második napja sem hozott csalódást az ide látogatóknak, főként, hogy a szervezőknek hosszas levelezés után sikerült megegyezniük a Machine Head menedzserével, így 15 év után újra hazánkban játszott az együttes. De a hazaiakról se feledkezzünk azért meg: Subscribe, Kaukázus, Irie Maffia, Hősök, Kiscsillag…és még sokan mások. Szóval a lehetőségekből nem volt hiány, csak sajnos az ember gyereke nem tud osztódni és egyszerre több helyen is tartózkodni, így csak néhány koncertről tudok
beszámolni…

Valószínűleg engem nem nagyon szerethetnek az elektronikus
eszközök, mert tegnap ismételten megtréfált az egyik kütyüm, bár ez most még
kellemetlenebb volt, mint a GPS története, mert laptop nélkül elég nehéz cikket
írni, ha a sajtóbusz is tele van. Lényeg a lényeg, hogy eme kedves eszköz
helyreállítása önmagában két órát elvett az életemből, így a délutáni és a kora
esti koncertekről sikeresen lecsúsztam.

Az igazat megvallva, csak a Kaukázus koncertjének kihagyása miatt fájt kicsit a szívem, de a
későbbi tájékoztatás alapján annyira már nem is: több ember véleménye szerint
tegnap enyhén szólva nem ment az “ipar” a zenekarnak. Viszont a közönség, aki
szép számmal jelent meg ennek ellenére élvezte a bulit. Mindegy, azért
szeretjük őket, legalább is én.

De térjünk át egy kicsit a nagyszínpadhoz: Előbb a Subscribe, majd a Depresszió és végül a Machine
Head
koncertjére tombolhatott a közönség. Az idő ugyan kicsit lehűlt és
lógott az eső lába, de délután hat órától este tizenegyig púpon volt a
nagyszínpad. Mondjuk nem csoda, mert ez a három együttes nagyjából azonos
típusú zenét játszik. Nekem túlságosan zúzós ez a műfaj, így érthető, hogy csak
protokoll látogatást tettem a koncerteken.

Következő utam, a sör és bornyitás után a Malátabárba
vezetett, ahol az Aiming for Sunday játszott. Nem sokan voltak, de az a kevés ember lelkes rajongótábort alkotott a
színpad előtt. Még sosem hallottam őket, de nekem pozitív csalódás volt a
zenéjük. Olyan pont nekem való, kicsit rockos, de mégis light-os, mint például
Royék vagy Jamie. A srácnak is jó hangja volt, Megasztárosan szólva átjött a
dolog…

Szervezetemnek közben alkohol utánpótlásra volt szüksége,
meg a szeszélyes időjárás miatt vissza kellett mennem a sátorhoz. Gyors kör
volt, Kiscsillagra éppen oda is
értem a kólás színpadhoz. Itt is ki lehetett tenni a megtelt táblát, mondjuk
nem meglepő a dolog. Lovasi még poénkodott is, hogy lenyomják a Machine
Head-et, mert hogy a két színpad nagyjából egymással szemben van, így nem
lehetett túl kellemes az arcukba érkező metál zene. Aztán rájött, hogy a
nagyszínpadnak kicsit jobb és erősebb hangtechnikája van, mint nekik, így csak
annyit mondott, hogy halkítsátok már le a Machine Head-et. Nem tettek eleget
kérésének…

Sajtós kollegám invitálására a Lesz Rádió standjához
siettünk, ahol zártkörű buli keretén belül hangolódtunk rá az Irie Maffiára. Eljött az éjfél, eljöttek Irie-ék is, meg a fesztiválozók
is, tehát minden adott volt egy kis reggae-s bulihoz. Ismét fullon volt a tér,
lehet jövőre inkább a nagyszínpadra kellene őket tenni. A hangosítással mondjuk
voltak gondok, szerintem kicsit halkan szóltak, vagy én voltam túl messze a
színpadtól. Azért jót táncoltunk.

Supermanre akartam még átmenni, de csak hűlt helyüket
találtam, vagyis az utánuk következő zenekart. Az meg annyira nem tetszett,
eltettem hát magam holnapra, vagyis most már mára.

Maradj még, olvass még! Csak neked ajánljuk:

Az év viharát vártuk Hegyalján Szombat délután felreppent a hír, hogy vihar van Magyarország felett. A délután folyamán izzottak a vonalak, rokonok/ismerősök faggatása, hol milyen idő van-volt-lesz. Gyakran ütköztem a "Network busy" problémába. A Hegyalja Fesztivál szervezői időbe...
Húzónevek a Hegyalja harmadik napján is A fesztiválszervezők idén tényleg kitettek magukért, ugyanis ma ismét erős lesz a zenei felhozatal a Hegyalja Fesztiválon. A fellépők között van (csak, hogy pár együttest soroljak) a Faithless, Kowalsky, Péterfi Bori, Zagar, Supernem, Alvinék, Quimby...
Tokalja viharsarok Kőkemény fesztiváljáró csukám még nem taposta a Tokaj-Rakamaz Hegyalja porát... eddig a porhintésig. Ez tényleg más! Nekik 10 éves jubileumi kiadás, nekem újabb szakadt fesztiválszűzhártya, és apróbb viharkár.  Aszott tokaji szőlőszemként csodálkozt...
  • Lam

    Az SuperNEM, nem?

  • nem, az Superman. A Supernem az ma lesz 🙂

  • Lam

    My mistake.