A kód neve: muskátli

A tavalyi sikeres akció után a fesztblogos csapatként szerveződött Flower-Power csütörtökön éjjel újra lecsapott. Kicsit kisebb létszámban és a város egyetlen pontján, de töretlen lelkesedéssel. Azt pedig megint megállapíthatjuk, hogy egy ilyen megmozdulás alkalmával egyúttal akár szociológiai tanulmány is készíthető lenne a városról, illetve annak lakóiról.

Az előjelek nem voltak kedvezőek: a főhadiszállás lassan reagált, rájöttünk, hogy magunkra lettünk hagyva, igazi gerillákká kell válnunk, vállalva minden veszélyt, nem rettenve vissza sem egy oroszlánszájtól sem egy különösen vadul burjánzó buxustól. A virágosok lassan kiárulták utolsó palántáikat is, mi pedig kezdtünk lemondani a dologról és csak csendben ismételgettük magunkban, hogy na jó, idén nem, de jövőre mindenképp!

Aztán mégis úgy alakult, hogy egy fülledt július eleji csütörtök estén megvalósult a találkozó a Blaha Lujza téren. Bár ismertük a terepet, kicsit megdöbbentettek minket az ott lévő állapotok: földkupacok, árkok mindenfelé, mellettük kisebb-nagyobb csoportok, röpgyűlést tartó kedves kopasz üzletlátogatók, nyugdíjasok, kószáló bolondok.

A korábban érkezők előzetes terepfelmérést végeztek és dokumentálták kiinduló állapotot.
Mikor teljes lett a létszám előkerült az egyenruha, mindenki felhúzta a tavalyi pólót, kezébe kapta a földet, a virágot, a vizet, az ásót, az öntöző kannát, kinek mi jutott, aztán irány az első céltárgy, bevetés indul, harcra fel!

Fegyelmezetten, hideg fejjel követtük a tavaly begyakorolt műveleti sorrendet: szeméttelenítés, előkészítés, virágok elrendezése, földelés, öntözés, tábla tűzés, majd a végén gyönyörködés.
Vérprofik voltunk, idén még ásónk is volt, ha a tavalyi virágoknak ilyen előkészítésben lett volna részük, akkor sírtak volna örömükben – ez persze a locsolást jelentősen megkönnyítette volna.

A buszmegálló közönsége a szokott közönyösséggel tett úgy, mintha mi ott sem lennénk, vagy mintha a mindennapokhoz szorosan hozzátartozna, hogy pár ember sörös dobozokat, csikkeket és egyéb szemeteket. Bár a téren hajléktalan lényegesen kevesebb, vagy tán nem is volt tavalyhoz képest, de kéregető azért kétszer is megtalált minket. Jöttek közép- és idősebb korúak, akik velünk örültek a virágoknak, sőt egy kedves hölgy kifejezetten megköszönte munkánkat, ami jól esett. Aztán jött egy fiatalember is kutyától kísérve és arról érdeklődött, hogy van-e felvétel nálunk, merre lehet jelentkezni és mennyit fizetnek a munkáért? El kellett keserítenünk, mert bár felvétel – alapos felvételi után – nem kizárt, de a munkát a munkások finanszírozzák saját zsebükből.

Mire elkészült az utolsó dézsa is – 60 tő virágot ültettünk el – az első szélén, a virágok tetején már üldögéltek az első várakozók. többeknek fel sem tűnt, hogy szemét helyett virágok virítanak a fenekük alatt, illetve virítanának, ha nem ülnének rájuk.
Egy idősebb házaspár női tagja még újságot is tett a feneke alá, hogy a frissen locsolt föld össze ne koszolja ruháját, majd azt gondosan ott is felejtette a dézsa szélén. A szemetes volt vagy két lépésre is, amit az ő korában bizony már nem gyerekjáték megtenni.

Kicsit szomorúvá tett minket a tapasztalt nemtörődömség, aggódva latolgattuk meddig bírják a palánták – tavaly csak napjaik voltak -, majd egy hónap végi sörözéssel egybekötött viráglátogatás megbeszélésével próbáltunk újra bizakodó hangulatba kerülni.

Térről távoztunkban a megálló népét ugyanarra kértük, amire most téged, kedves olvasó: vigyázd, szeresd virágainkat a Blahán és ha arra jársz ne sajnálj tőlük egy kis vizet!

Maradj még, olvass még! Csak neked ajánljuk:

Csajozós dumák Sziget fesztiválra Az udvarias közeledés kiszemeltünk felé mindig fontos! Lényeg, ne riasszuk meg első szavainkkal, és ne úgy adjuk tudtára merevedő nemi kivagyiságunkból táplálkozó tetszésünk, mint az az éhbérért güriző egyszerű vendégmunkás, aki leüvölt a tetőről min...
Galaxis útikalauz nőnemű fesztiválozóknak Tényleg csak egy szabály van: Ne. Ess. Pánikba. A többi akkor gyerekjáték. Ha fesztivál, akkor az ember lánya vagy finnyás és nem megy az ágya és fürdőszobája vonzáskörzeténél órajárásnyinál messzebb – de ez erősen redukálja a lehetőségeket. Vagy gaz...
Mindenhol jó, de legjobb Sopron! – látni-, enni-, innivalók a Volt F... Hamarosan kezdetét veszi az idei Volt Fesztivál, amit mi már legalább annyira várunk, mint tüzelő kutya, hogy a drótkerítés megadja magát. Szóval nagyon. Ennek apropóján sűrűn emlegettük az idei koncerteket a szezon legizgalmasabbnak ígérkező fesztiv...