Kiscsillag meglepetésekkel

Rég nem látott embertömeg szállta meg a szombathelyi Agora Savaria mozi előcsarnokát. Ez, a fellépők népszerüsége mellett döntően a nagyon kedvező (feltételezem támogatott) jegyárnak volt köszönhető. Ritkán jut be az ember országosan ismert (és elismert) 3 zenekar koncertjére mindössze 1000 Ft-ért.

Az első fellépő (meglepetésemre) a Kiscsillag volt, akik előző este még Krakkóban mélyítették tovább a lengyel-magyar barátságot, zenével, Zubrowkával és pár lengyel szó megtanulásával, amit aztán önzetlenül megosztottak velünk (dzienkuje=köszönöm, krumpli=krumpli(?)). Jó formában voltak, Lovasi idétlen “heregolyós” polójában, sállal a
nyakában nyomta a zenét és a szöveget.

A második meglepetés a doboscsere volt számomra: mint utólag megtudtam már tavasz óta Mihalik Ábel játszik Brautigam Gábor helyett. A tagcsere okát nem tudom, nem is firtatom, csak megállapítom, hogy Ábellel egy cseppet sem vesztett lendületéből a banda.

A jól ismert dalok mellett újak is elhangzottak: Menj Kanadába, Szomszéd, stb. A hamarosan megjelenő új nagylemez ezek tükrében minden reményre feljogosítja a rajongókat.

Ami meglepő volt még – az már nem, hogy felnőtt egy újabb generáció (találkoztam olyannal, akinek ez volt az első koncertje) –, az az volt, hogy egy pár fős középkorú társaság (köztük hölgyek is!) intenzíven kivette a részét a bulizásból, nemegyszer fennhangon énekelve a szövegeket! Szóval biztos, hogy nem véletlenül keveredtek oda. Itthon még nem nagyon láttam ilyet. A Péterfy Bori dal átdolgozása annyira nem jött be és a Ha én lennék két verziója helyett is szívesebben hallottam volna két külön számot, de ez csak szőrszálhasogatás a részemről.

A másik két fellépőről nem írok, mert egyrészt nem az én világom (PASO), másrészt a kiváncsiságomat (Brains, mint meglepetés zenekar) legyőzte a tény, hogy másnap korán kellett kelnünk, s ezért illett viszonylag időben hazafelé venni az irányt.