Vasárnapi hiphop a tó alatt: a Funkdoobiest Budapesten

A készülő új lemez promóciós turnéjának befejező állomásaként Budapesten lépett fel a Funkdoobiest. A Los Angelesi joviális, ám lelkes apukák triója rendesen megmozgatta a szép számban jelenlévő rajongókat, de a percre pontosan egy órás műsor után sokakban joggal maradhatott némi hiányérzet.

Ez az érzés pedig annak is köszönhető talán, hogy bár hiába mentek le a legnagyobb slágerek az este folyamán (bár a Dedicated lemaradásáért fekete pont jár), a koncert egésze egyáltalán nem volt rendben. Az látszott, hogy nem volt semmi koncepció, valami majd lesz a színpadon. Nagyon sok volt az üresjárat, amikor egyáltalán semmi nem történt, csak a dj, Ralph M keresgette a lemezeit. Ilyenkor persze óhatatlanul jött a “When I say Funk, you say Doobiest” és összes társa az ilyen népugráltatásoknak. A végén már kicsit sok is volt, mint ahogy az üresjáratokból is. Ralph úgy látszik az elmúlt évek során még nem tudta eldönteni, hogy DJ akar-e lenni, vagy MC, mivel többet volt a lemezjátszók előtt a színpadon, mint mögöttük. Kétszer próbált duplázni is, először sikerül, másodszor már nem annyira. De ez még bele is fért volna, ha a helyén lett volna a műsorban, de nem volt.

Azt lehetett látni, hogy idejöttek, hogy megcsinálják az utolsó fellépést a turnéban, rutinból. Jól érezték magukat (Son Doobie nagyon élt a színpadon, még így is, Tomahawk Funk kicsit nyugodtabban ugyan, de hasonlóképpen jól érezte magát), lenyomták az évtizedes rutinból a kötelező dalokat, és ennyi. Nem volt felépítve a műsor, ad-hoc jelleggel követték egymást a dalok. Volt olyan, hogy a Son Doobie még rappelt volna tovább, de nem volt mire, mert Ralph már lehúzta az alapot. És ez nem egyszer történt meg az este folyamán. Látszott rajtuk, hogy ezer éve együtt zenélnek, mégis olyan hibákat követtek el, mintha most léptek volna fel együtt először.

A percre pontosan egy órás fellépés elviekben az új lemezt hivatott promótálni, csak az volt ezzel a probléma, hogy a lemez maga 2009-ben fog megjelenni. Olyat meg nem nagyon látott még a világ, hogy egy turné deklaráltan egy olyan albumról szóljon, ami még meg sem jelent. És az új lemezről egy dalt szólt összesen az egész este alatt, az is mint utolsó dal, cd-ről(!)… Ekkor már nem is voltak a színpadon, Ralph elindította a lemezt, és ment is a backstage-be.

Mindettől függetlenül nem mondanám azt, hogy rossz koncert volt. Amikor elemükben voltak, akkor nagyon jó volt, amit csináltak. Csak sajnos nagyon sok volt az üresjárat, és ha nem tudja az ember, hogy kik állnak a színpadon, a koncert egynéhány pillanatában az lehetett volna hinni, hogy a kerületi megasztár selejtezőre érkeztünk. Pedig a Funkdoobiest-ről aztán nem lehet azt mondani, hogy kezdők lennének, sőt. De az este elkövettek néhány olyan hibát, amit ezen a szinten, ennyi színpadon eltöltött év tapasztalatával egyszerűen nem lehet megtenni. Kár érte, mert ha ezek nincsenek, az ősz egyik legjobb bulija lehetett volna.