Soknevű együttes a tetőn

Kanada messze van és állítólag hidegből is több jutott nekik, mint nekünk. Október 15-én viszont a messzi országból a Corvintetőre látogat a The Silver Mt. Zion Memorial Orchestra and Tra-La-La Band with Choir, akik hosszú névvel és ehhez illő hosszú számcímekkel rendelkeznek.

A kollektívát Efrim Menuck, a post-rock egyik úttörőjének tartott montreali Godspeed You! Black Emperor gitárosa és billentyűse alapította meg 1999-ben. Az indulásakor a GY!BE projektjeként funkcionáló formáció az anyazenekarhoz képest bensőségesebb zenét hozott létre, elősegítve ezzel a zenészek és közönségük közti intimebb hangvételű kommunikációt. Pár éven belül hét fős társulattá nőtték ki magukat, jelenleg nyolcan lépnek föl.

Nevük különböző variációt mindig az adott hanganyaghoz igazítják, a mai napig ezek a következők voltak: a leggyakrabban és hivatkozásként használt A Silver Mt. Zion, Thee Silver Mountain Reveries, The Silver Mt. Zion Reveries, illetve The Silver Mt. Zion Memorial Orchestra and Tra-La-La Band.

Kezdeti instrumentális stílusukat punk-kamarazeneként aposztrofálták, szerzeményeikben azonban idővel teret kapott az ének is. Post-rockjuk egyaránt merít az avantgárd zenei törekvésekből, a pszichedeliából és az amerikai protest folk hagyományokból. Helyenként fájdalmasan katartikus, máshol éterien lebegő, de mindig erőt sugároz és az érzelmeket lassú, meg-megakadó folyamatukban tágítva emeli a tudat felszínére. Menuck krédójának egyik alapvetése muzsikájuk hatásainak kibontása anélkül, hogy ahhoz a hallgatóság manipulatív érzelgősségét fel kellene használniuk.

Legelső koncertjüket még 1999-ben adták, majd ezt He Has Left Us Alone But Shafts of Light Sometimes Grace the Corner of Our Rooms… (és még a három pont is ott van a végén) című debütalbumuk követte egy évvel később, melyet Efrim kutyájának halála ihletett. A Menuckohz hasonlóan GY!BE-tag Sophie Trudeau hegedűssel és Thieery Amar basszistával rögzített hangzó után Efrim szextetté bővítette a triót: ekkor csatlakozott hozzájuk Beckie Foon csellós, Ian Ilavsky gitáros és Jessica Moss hegedűs. Ezzel a felállással jelent meg a 2001-es, Born Into Trouble as the Sparks Fly Upward címre keresztelt nagylemezük, mely jól azonosíthatóan átmenet volt a GY!BE hangzása és dalstruktúrái felől a Silver Mt. Zion sajátjaként azonosítható megszólalás felé.

Végigturnézták vele Európát (ekkor éppen Tra-La-La Bandként), aztán kiadták 2003-ban a négy – egy kivételével a negyedórás hosszúságot meghaladó – tételt tartalmazó “This Is Our Punk-Rock”, Thee Rusted Satellites Gather + Sing-et. Ezen már határozott alkotóelemként volt jelen a vokalitás, illetve két felvételben nagy hangsúlyt helyeztek az ütősökre. Egy esztendőre rá újra intenzíven turnéztak és létszámuk Scott Levine Gilmore gitáros-mandolinjátékossal bővült.

A negyedik, a korábbi korongokhoz képest erősebb folk hatásokat felmutató, 2005-ös keltezésű Horses in the Sky-on már mindegyik dalban elhangzik több-kevesebb szöveg. Turnésorozatának idején jutottak el első alkalommal hazánkba, 2006. május 8-án Thee Silver Mt. Zion Memorial Orchestra & Tra-La-La Band néven a Fonóban léptek fel. A koncertkörút alatt kilépő Gilmore megüresedett helyét Eric Craven dobos vette át.

A legutóbb, idén márciusban megjelent 13 Blues for Thirteen Moons tizenkét, egyenként pár másodperces úgynevezett drone-ból, illetve négy nagy lélegzetű tételből áll. Részben új hangzást is hozott az együttes életébe, vélhetőleg Eric érkezésének köszönhetően számaik intenzívebb, energikusabb megközelítésűek lettek. Menuck is többet énekel – sőt, helyenként kiáltozik is –, mint amennyit megszokhattunk tőle; amit a szemére is vetettek, mondván, hogy nem nevezhető képzettnek a hangja.

A 13 Blues első hallgatásra egy “szabvány” post-rock lemeznek hallatszik, alaposabb odafigyelés alapján azonban kiderül, hogy a Zion csak egy eddig ismeretlen arcát mutatja. Reméljük, hogy a Corvintetőn jövő szerdán nagyszerű alkalom nyílik majd tanulmányozni az A Silver Mt. Zion minden lehetséges oldalát.