Komótos vasárnap

Utolsó délután sem kapkodtuk el a szigeti indulást. Mondván, hogy utolsó este úgyis sokáig kinn maradunk, nézni- és hallgatnivaló dögivel, ismerősök is bizton akadnak majd. Szóval csak semmi sietség, előttünk az éjszaka.

Ötödnapi átlagsebességgel el is cammogtunk a Talentum-Zúzda Színpadig, ahol is egy jó Saint Petrolra fentük a fogunkat. Közben persze hogy a régi, a gáton végighaladó utat és környékét egyrészt felújították, másrészt pedig csak a környék lakói használták, ami száz méterenként két-három embernyi forgalmat jelentett.

Petrolék késtek pár percet, de aztán a húrok közé csaptak és keményen adták a sivatagi rock ívét. Amilyen idétlen volt a világosítás, annyira megdörrent az egész, így idén az ő koncertjükön örült legjobban a hangzásnak a fülem. Röpke negyven percükben eljátszottak a Greatest Tits nagylemez szinte minden egyes számát, amitől virágos jókedvünk kerekedett. (Később kiderült, hogy a színpadon koránt sem volt ilyen rózsás a helyzet, mert gyakorlatilag semmit nem hallottak a srácok a kontrollból). Egy szó, mint száz: jó zenét, jól hangosítva, nagy energiával eljátszva kaptunk tőlük az arcunkba. Remélem, a most születőben lévő második lemezük legalább annyira kiváló lesz, mint a Legnagyobb Didik. Egyetlen dolgon csodálkoztam: azt hittem, sokkal többen jönnek majd el megnézni őket.

Miután végiglegénykedtünk a gáton a iWiWig, ahol épp elcsíptük a Besh o droM utolsó két számát. Méretes embertenger hallgatta őket, így a domboldalnál táboroztuk le, majd hamarosan barátaink csatlakoztak hozzánk. Aztán a tömeg nagyobbik része a helyén maradt, így mi sem változtattuk meg nézőpontunkat, hanem szellős helyünkről vártuk Lee “Scratch” Perry második magyarországi eljövetelét.

A Világzenei Színpad hangosításában ismét nem csalódtunk. Szépen szólt a zene, nem volt se halk és nem is üvöltött, Perry bá’ fellépése pedig talán még egy fokkal jobban tetszett, mint tavaly februárban az A38-on. Legyen az reggae, dub, vagy soulos lüktetésű karibi hangzóanyag, Lee tata megmutatta nekünk, hol lakik a muzsika úristene. Persze, “könnyű” dolga volt, miközben Adrian Sherwood szorgoskodott mellette a színpadon. Előadása valahol félúton állt a révületben elkövetett rögtönzés és a mesteri közönségvezénylés között, de mindannyian, akik ott voltunk, elhittük neki, hogy saját zenei világában mindent tud, amit csak tudni lehet. A nézősereg pedig nyitott befogadóként vette az öreg üzenetét: mindenki ugrált, aki csak képes lett volna két lábon megállni. Sajátos dombközeli helyzetünkből adódóan nem sikerült igazán élvezhető fényképeket készítenem, de ez legyen a legkisebb baj: aki ott volt, sosem fogja elfelejteni Lee “Scratch” Perry idióta sapkáját.

Tizenegy óra előtt valamivel azonban véget ért a móka és az utóhatásként visszamaradó bólogatások közepette könnyes búcsút vettünk a Világzenétől. Jövőre legalább ilyen jó koncerteket remélünk ugyanitt. Az idei minősíthetetlen keverés és megszólalás után a Nagyszínpadnak pedig max. akkor megyek a közelébe, ha ott a Rush, vagy Peter Gabriel, esetleg Neil Young lép fel.

A megszokott Converse Wan2 domboldalon egy percre elvesztem, majd megkerültem. A közben eltelt rövidke időben azonban két másik barátunkba is szerencsésen belebotlottam, így a közeli kioszkban történő pálinkavételezés – sajnos már csak mézes barack volt a legtöbb helyen kapható – és ásványvizes öblögetés után beszélgettünk egy jót és közben találkoztunk az önmagát Sith Lovaggá átképzett Pókemberrel is. Mindannyian Korai Örömre vártunk, amit aztán csak félidőig élveztünk. Elég jól szóltak, a hangerő utolsó éjjel nekem kicsit több volt a kelleténél, valszeg kezdtünk fáradni. Sátorból ki és újabb frissítők után néztünk. Közben befejeződött a kicsit kései Korai, így a Táncdalsátor irányába indultunk el sétálva. Ittunk egyet (kettőt, hármat???) ott is és mentünk tovább.

Legvégül az Afro-Latin Színpad és Világfalu közelében, Suhaid és Dermot szettjén kötöttünk ki, akik fülünknek kellemes levezető zenéket pakolgattak hosszabb időn át. A “jazzfreak”és a “raggaman” találkozásának köszönhetően igen élvezetes keresztmetszetét kaptuk kettejük zenei ízlésének. Az emberek táncoltak, élvezték a záró estét, amennyire fáradtságukból tellett. Mi is ugráltunk egy ideig, aztán kerítettünk két műanyag széket és ülve bámultuk a közönséget. Hajnaltájt kicsit ki is zökkentem az időből, a muzsika is monotonnak tetszett, így nem haboztunk, hanem fél öt körül elindultunk hazafelé.

Ennyi volt a Sziget 2008-ban, ami hosszában és felépítésében is eltért a korábban megszokottól. Volt ebben jó és rossz is vegyesen. A korábban hangoztatott “rövidebb, de minden napra világsztár jut” állítás valahol igaz volt, bár úgy tapasztaltam, hogy ha tényleg jó koncertet akart látni az ember, akkor azt – egy-két kivételtől eltekintve – nem a Nagyszínpadnál találhatta meg. Aminek sokszor kárhoztatott megszólalását és csekély hangerejét remélem, hogy a szervezők nyakába akasztott pereskedés számlájára lehet írni és nem lesz állandósuló tendencia. Ha jövőre megint rendesen hét napos lesz a Sziget, akkor úgyis a már “szokványos” évenkénti áremelés fogja követni és nem kell az idei őszintétlen és bújtatott módon kezelni a kérdést. Bár szerintem a jegyárakon emelni nem biztos, hogy kifizetődő ötlet – de ez már egy másik történet.

Maradj még, olvass még! Csak neked ajánljuk:

Leningrád Előre bocsájtom, hogy az előző két Leningrád koncertet kihagytam, tehát teljesen szűzként kerültem be forgatagba, és ebből kifolyólag az újdonság ereje megsokszorozta az egyébként felülmúlhatatlannak tűnő élményt. Ami viszont még így is feltűnt, h...
szervusz dobozos! (Sziget #5) Vigasztalhatatlan csajdráma kerekedett volna ki, ha a Kate Mossal is keverő kockafejű szexbotrányhős Pete Doherty koncertjét a nagyszínpadon kihagyjuk - nem érted? stílusa van: alul sáros Kevin Kline öltönyben és gumicsizmában lép fel a Glastonbury F...
Mit vigyél magaddal a fesztiválra Váltás fehérnemű - mert ki tudja, hogy folytatódik az éjszaka (pl a womens secretben a kasszánál van kis dobozba pont erre a célra kitalált tanga pár száz forintért). Mobiltelefont, pénzt. /kaptárlakó/ Elsősorban a haverokat és óvszert! Az aktuális...