Sziget -1

Magyar Dal Napja.

Már az elnevezés is furcsa volt nekem, amikor először olvastam róla. De hát ottalvós a jegyem, nézzük meg.

Aztán ahogy közeledett az időpont és egyre többet hallottam róla, egyre inkább
kíváncsi lettem a Sziget -1. napjára.

Érkezés olyan dél magasságában a Szigetre. A jól megszokott
helyre felverni a sátrat, és a sátorállítás végeztével a jól megérdemelt első
kis séta a legközelebbi pultig. Nem sok minden van nyitva. Nem baj, legalább
fedezünk egy keveset.

Amikor elkezdtünk itt sátrazni (jó pár éve), még a mozi volt mellettünk… Idén
már a Metál sátor. Nem baj, változnak az idők. A Wan2 is megfordult, és a
Lovarda a tőlünk távolabb eső részére került. Ez már egy kicsit baj, hiszen
azért az a legjobb kocsma a környéken, a maga asztalon táncolós éjszakáival.

Visszatérve a sátorhoz konstatáljuk, hogy idén is a Sziget
látogatók legnomádabb és legigénytelenebb népcsoportja, a franciák lesznek a
szomszédaink. Majd orrcsipeszt szerzünk valahonnan, mert pont ennek a
társaságnak (mondjuk akkor még csak fele ennyien voltak) olyan szaga lett a
3-4. nap tájékán tavaly, hogy 10 méter távolságból öklendezni kezdtünk tőlük.

Nem baj, tavaly is kibírtuk.

Szépen lassan telik az idő, megérkeznek a napi jegyesek.
Kezdenek megnyitni, és megtelni a kocsmák, és kezdünk is életre kelni.

A 8 órás megakoncert kicsi csúszással de majdnem időben kezdetét veszi.
Természetesen mi ekkora már elfogysztottuk a kellő mennyiségű “védőitalt”
nehogy kiszáradjunk, szerintem többet is mint 1,5 liter (csak éppenséggel
alkohol formájában ami köztudott, hogy dehidratál).

A koncert elején egy videó keretében bejátsszák azt a
felvételt, ami 1986-ban készült, és ahol Freddie Mercury a “Tavaszi szél”-t
énekli.


Megható, azért ennyi idő távlatából is az, hogy egy ilyen
nagy sztár vette a fáradtságot és ha csak a tenyeréről felolvasva is, de
elénekelt egy magyar dalt külföldiként. Manapság az ilyen nagyobb kaliberű sztárok, örülünk ha azt
tudják, hogy Magyarország hol van, vagy hogy ők maguk éppen hova jöttek.

A koncert hosszú volt és pörgős. Mivel nem százas a
memóriám, és nem volt nálam jegyzet füzet sem, ezért csak olyan pontokat
említek meg, amik igazán megmaradtak valamiért. Tehát a teljesség igénye
nélkül:

  • Stílusosan a Budapest Bár indít! Nagyon el lett találva ez a kezdés szerintem.
  • Olyan 17 óra magasságában a Kontroll csoport, az URH és
    a Sziámi 3-as után rájövök, hogy ma még nem volt olyan szám, amit ne tudtam
    volna a kivetítőn suhanó szöveg segítsége nélkül is elénekelni. (Azt hiszem
    kicsit büszke vagyok magamra, talán sikerült egy kicsit elérnem azt amit
    szerettem volna: megismerni az alapoktól a zenét. Olyan zenét is hallgatni ami
    nem a kortársam, hogy jobban megértsem a mait.)
  • Úgy értékeltem az adott helyzetem, hogy a Balázs Fecó
    egyveleg kimaradása nem akkora nagy kár, így meglátogatok egy toi-toi-t, meg a
    kőkocsmát.
  • A KFT-t hallgatva rájövök, hogy ilyet de rég
    hallgattam, és ha majd vége a szigetnek, fel kell frissítenem azt a giga zenét
    amit naponta magammal viszek.
  • Az idő múlásával besötétedik, amit nem bánok, mert már
    nagyon égetett a nap, és nekem csak 20-as fényvédő krémem van kint a sátorban.
  • Az István, a király részletei közben mutatkozik a mű
    nagysága: mindenki egy emberként énekli, és kántálja, hogy „Koppány!”,
    politikai, vallási és egyéb hovatartozástól függetlenül.
  • A csikidám alatt, miközben Szikora Robi és a gidák
    vonaglottak a színpadon, egy 160 magas és kb. 150 kg-s kék susinacis, fehér
    asszonyverő trikós kb 30-35 éves csóka ráugrik a bal nagylábujjamra (amin most
    nő ki a köröm, amit pár hónapja elhagytam róla), ami után csillagokat látok, és
    muszáj vagyok leülni. (Megjegyzés: a Martens-em lecserélni acélbetétesre.)
  • Meglepetésként megjelenik az Edda a színpadon, pedig
    nincs is a programban. Szinte látom a szemem előtt, hogy a szervezők a színpad
    mögött tördelik a kezüket, szorítva annak, hogy Pataki ne adja elő szokásos
    15-20 perces monológját. És tényleg, elmarad a kielőadás. Kellemes meglepetés!
    (De ezt a szituációnak tudom be, nem leszek a jövőben se Eddára járó.)
  • A koncert vége fele meglátok egy zászló a tömegben. És
    leesik, miért volt halmokba kitéve a madaras tecsóban a „gazdaságos trikolor”.
    Van üzleti érzéke a hipermarketeknek (hozzáteszem a sátrak árát is megemelték
    egy héttel ez előtt több mint egy ezressel, készülve a Szigetre).
  • A koncerten ez egyik legnagyobb tapsot Ákos fellépése
    kapja, illetve a nagy finálé. Jó a hangulat, mindenki táncol, és a technika se
    játszadozik velünk.
  • Záróakkordként egy 9 év forma kislány elénekli a “Tavaszi szél”-t, amivel egy gyönyörű keretet kap a koncert. A tömeg vele
    énekli, és kimondottan megható a jelenet.


Aztán irány a pados leülés. Azért 8 óra az 8 óra. Kell már
az ücsörgés. Barátnőm édesanyjának beszámolóján mosolygok: egy középkorú
fiatalember akarta felszedni a pultnál. De kicsit megdöbbent amikor a szöszeke,
fiatalos és fitt hölgy a “kivel jöttél a koncertre” kérdésre a “2 kamasz és 2
felnőtt gyermekemmel, a barátaikkal és a férjemmel” választ adta. (Megjegyezni:
a szendvicsekért a Sziget után köszönő sms-t írni, mert nagyon finomak voltak!)

A másnap kellemesen telik, és este elhagyom a Szigetet.
Néhány dolog kiszólított a városba, és mivel én nem vagyok túlságosan érdekelt
az Iron Maiden koncertben, a szerdai visszatérést választom, hogy egy estét
otthon tudjak pihizni.

 

Maradj még, olvass még! Csak neked ajánljuk:

A halkítás jó A tendencia folytatódik, napi szigetjegy utolsó pillanatban érkezik, teljesen bérmentve, s még adóznom sem kell utána. Imígyen szólott Zarathustra… akarom mondani, jutottam ki Szigetre, az utolsó előtti napra. Nagy volt az öröm péntek délben, miko...
Észak, dél, nyugat, kelet Augusztus 14-én, csütörtökön az iWiW Világzenei Nagyszínpadon három olyan fellépőre vagyok kíváncsi, akik korábban nem jártak még nálunk. Három égtáj, illetve három kontinens szülöttei ők, akik közül kettejük zenéjéhez volt már szerencsém. Negyedik a...
Hiphop-nap a Szigeten Egy későbbi írásban majd jól kivesézzük az idei Sziget programját hiphopilag, de most engedtessék meg szólanom a Converse Wan2 Színpad első napjáról, hiszen – ha lehet ezt mondani – a szervezők akaratlanul is egy jófajta hiphop-napot hoztak a sátor t...