készülődés -1

nézem a programot, örülök és morgok. ius murmurandi – kész szerencse, hogy ez még megvan.

mert ne mondja nekem senki, hogy az elmúlt tízévek terméséből tényleg az edda, ákos, meg zorán az, akivel a napot zárni kell?!?! akikkel az utolsó órákat le kell nyomni?!?
persze a kölyköd voltam rendben van, de hogyan jön ide a kör?!?! ha már edda, akkor nem lehetett volna csupa klasszikus? hol marad a 180 kilométer és merre vannak a sarkok? még akkor is, ha slamo nélkül az egész mit sem ér.
ákos jöjjön egy saját számmal 4 körül, aztán menjen haza, írjon verseket otthon este, lássa vendégül zoránt egy kis elmélkedésre, de ne töltsenek ki ketten majd egy órát ebben a rövidke napban. mondtam volna én a program összeállításakor, ha kérdeztek volna.

és hogy akkor minek örülök? két aprócska számocskának 4 és 5 óra között, mikor is a nyugdíjasok táncra perdülnek, két tökéletes – vagy annak remélt – dalocskára a tea mellé, a katicabogárkának és az ős-bikinis nem féleknek.
ha pedig elfogyott a tea, akkor jöhet a turista, aki az európa kiadó jóvoltából látogat el a hajógyárira öt után, meg az ismeretlen katona is, akit az urh mutat majd be a közönségnek.

persze szívem mélyén reméltem, hogy igazi felállásban lesznek majd lgt számok is, de be kell érnem pár nem teljesen igazival, amit nem szívesen teszek, de muszáj, így marad a megalkuvás.

vessen rám követ aki utolér – kicsit, ha kérhetem és dobj mellé, ígérem cikázni nem fogok -, de minden morgásom ellenére biztos vagyok benne, élvezni fogom ezt a mínuszos napot. szeretem a magyar dalokat, szeretem még azokat is, amiket fanyalogva hallgatok, ha pedig valamelyiket tényleg nagyon nem bírnám, akkor majd örülök annak, hogy a műsort összeállítók gondoskodtak pálinka beszerzésre alkalmas időkről is.