beszámoló: balaton sound vol.2 @ zamárdi, 08-07-10/11/12/13

a sziget kft és tsai a balaton sounddal nem titkoltan egy új réteget kívánt megcélozni: csórikámék helyett a jóval fizetőképesebb középosztályt. így jött a képbe balaton parti föveny, a sushi bár, az ilyen-olyan teraszok, playboy nyulak, thai masszázs, no meg az elektronikus zene orrba-szájba. a derék (gazdasági szempontból meg egyenesen kitűnő) kezdeményezést a hiányos infrastruktúra és az ehhez idomuló látogatói hozzáállás azonban pillanatok alatt bombázta szét. a megcélzott színvonal köddé vált.

végül is elmondható, hogy a balaton sound aligha különböztethető meg a szigettől vagy a volttól: nagy a por, tornyokban áll a szemét, a wc-ket használni életveszélyes, a hangosítás vacak, a kaják nehezen minősíthetők (mármint állagban, egyébként kurva finomak és legalább annyira egészségtelenek), a közönség pedig hentereg, de legalább élvezi.

már amikor lehet. viharjelzés esetén ugyanis nincs B-terv, az egész feszkó lebénul: a szolgáltatók fedezékbe vonulnak, a sátrakat lezárják (tudod, fémszerkezet, gyúlékony ponyva), egyedül a nagyszínpad üzemel tovább (az ott fellépőket nyugodtan agyonvághatja a villám), de ott is csak este hattól van élet.

azért vannak különbségek. a program például közel se annyira diverzifikált, mint a szigeten – ebből mondjuk, nem is csináltak titkot -, ugyanakkor a dj-k mintha összebeszéltek volna: ha az egyik helyen electro house megy, akkor legalább három egyéb helyszínen is azt pörgetnek. ugyanakkor a balaton sound az utóbbbi évek egyik leghájpoltabb rendezvénye – a szervezők örvendezhetnek, a látogatók már kevésbé, ugyanis a limitált (20.000 kopf) férőhelyes happeningre pillanatok alatt elkelnek a jegyek, a kufárok vagyonokat keresnek, főleg a külföldieken, akiktől 100e ft feletti árat is elkérhetnek az amúgy 20e ft-ot kóstáló belépőért. jövőre valószínűleg megemelik a placc befogadóképességét (de nem a területét) és/vagy a jegyárakat. a szervezők ismételten csak nyerhetnek.

és mi a helyzet azokkal, akik bejutottak? ha nem vársz csodát, akkor simán jól érezheted magad. a rendezvény fő támogatója a heineken, ami igazán üdítő ser a sopronival szemben (elnézést, de nem a kozmopolita beszél belőlem, hanem a torkom), ugyanakkor szélesebbre kell nyitni a pénztárcát (a dobozos kiszerelés 550 ft). a preferált és ennek megfelelően túlzsúfolt helyszínek mellett akad egy-két “gerillaplacc” is (ilyen volt a café diszkosz), ahol nagyokat lehet mulatni laza közegben, s ha unod a banánt (vagy megy a majré a közelgő, ám soha meg nem érkező vihar miatt), akkor hentereghetsz a parton, mert az tényleg csodaszép. és nem fognak kinézni, hisz a balatoun sound is csak egy alternatív sziget, csupán punkok helyett kigyúrt kopaszok és csiniruhás jányok fekszenek a porban.

fülelés

sok látógatóval ellentétben engem mindig is a fellépők vonzottak (vagy tartottak távol) az ilyen megmozdulásoktól. ez most sem volt másképp, s a felhozatal előlegesen sokat ígért. az ígéretből aztán nem sok minden vált történéssé, de az a kevés legalább mély nyomot hagyott.

a goldfrapp a legnagyobb hőségben lépett színpadra, alison meg is jegyezte, hogy mindjárt elolvad. a zenéjük is olyan, mint a kókadozó vanília fagyi: gyorsan betolod, mielőtt foltot hagy. lájtos, lötyögős pop, elkalandozó figyelem.

a quimby-ről nekem a dél-szláv örömködés ugrott be, az pedig nem az én műfajom, sokat néztem az órám. DE aztán megjött a massive attack, akiket utoljára a hírhedt szigetes fellépésen volt alkalmam elkapni (tudod, ahol kevesebb, mint egy órát játszottak, jókora késéssel megelőlegezve), s ha nem lett volna csúnyán elkalibrálva a hang (ó igen, már megint), akkor talán életem egyik legjobbját élhettem volna meg. massive-ék masszív (bocs) 110 percet töltöttek a színpadon, kétszer is visszatapsolódtak, s összesen tíz fős jelenésükkel beleadtak apait-anyait abba a szánerbe, amit tulajdonképpen ők találtak ki. slágerek – ha lehet ilyet mondani – mellett számos dal szólt a hamarosan bekövetkező új albumról (előjáróban: jó lesz) a visual politikus és néhol magyar volt (ékezetes betűk nélkül), a közönség pedig értő, mert hát ezek a profik gyorsan kinevelték valamennyi jelenlevőt.

richie hawtin elmaradt (amúgy is fél háromkor kezdett volna), szóval ráálltunk a második napra. a gentleman hihetetlenül sok embert vonzott és mozgatott meg, de nem engem (amúgy is a végére futottunk csak be); a b-52s-t fél óra után hagytuk magára, mivel ugyanolyanok, mint húsz évvel ezelőtt: szarok. sikongatás, magyarázás, ad-hoc danolászás, s olyan témák, melyekről zenészeinknek sincs fingjuk (hogy kell mondani azt, hogy mezopotámia?). gondolom, a visszatpasra hagyhatott love shack nagyot szólt.

a fentiekben már magasztalt café diszkoszban melegítettünk a booka shade-re, amely fél 1-re volt meghírdetve a samsung arénába. a helyről egy jó és egy rossz dolog mondható: a szellőzés korrekt, nem folyik az izzadság a plafonról és nem újrahasznosított széndioxidot lélegzel be; ugyanakkor a hangosítás borzasztó (ne, már megint?!). a dj pöli által prünytögtetett elképesztően monoton technocsökevényből csak vmi visszhangosított tüff-tüff jutott el az aréna közepéig(!), melyet a helyszínen megjelent sok robot tanácstalan lötyögéssel hálált meg. a booka shade-nek még 1-kor sem volt nyoma, mi meg állva szunyókáltunk, így menekülőre fogtuk a dolgot.

harmadik nap jött a viharpara (előtte a szénné égés a balaton partján, de ez itt off) és a fentiekben ecsetelt lezárások. állatólag a jegyüzérkedés is csődött mondott: a tegnap még 20-30e-ért menő napijegyeket ma már 5e-ért sem lehetett elpasszolni. mi is majdnem hazacuccoltunk, de aztán erőt vett rajtunk a kíváncsiság, s bevetettük magunkat a helyszínre. a vihar végül elmaradt, az égés ellenben megismétlődött.

no nem a zagarral. balázs bandájával nem volt semmi gond. szertelen, sokat markoló elektronikus popzene zsánerpukkasztó megoldásokkal, az énekesnél sokkal ütősebb töltelékszámokkal, valamint egy slágerrel, ami csak refrénből áll. 🙂 pattogás encore.

fatboy slim viszont égő volt. maximálisan annak éreztem. norman cook hihetetlenül nagy zenész, ő is feltalált egy zenei stílust, hatszáz néven publikált muzsikát, s régebb óta foglalkozik zenével, mint én a lélegzéssel. ugyanakkor nem túl jó dj. és ezt ő is tudja, mégis képes hülyét csinálni többek között abból a 10-15e emberből, aki tegnap este összejött meghallgatni őt. szar zenéket (2-3 éves nyári slágereket) “kever” (értsd: egyik pillanatban mgé ez szól, a másikban már az), electro house és francia electro, meg színtiszta house között pörög, s közben a színpadon marháskodik. van rá ideje. sőt, annyira a hallgatóság képébe dörgöli az overhájpoltságát, hogy a szett közben lemegy a színpadról, lábát lógatja a széléről, neonszínű kapásjelzőket dug a szájába, feje fölött pörgeti fülhallgatóját, egyszóval mindent csinál, csak a dolgát nem. és ezzel milliókat tesz zsebre. háromnegyed óráig bírtuk a hülyítést, aztán egyenesen hazajöttünk.

Maradj még, olvass még! Csak neked ajánljuk:

Varázspéntek á la Balaton Sound Nekem a péntek lesz mézédes. Hogy miért? Úgy fog kezdődni, hogy , ami délután négykor olyan jól fog esni, mint egy jeges limonádé. Pár évvel ezelőtt a VOLTon már volt szerencsém ehhez a német formációhoz, és a koncert alatt garantáltan elpárolgott mi...
Úriember a vízparton Német reggae? Majdnem olyan rosszul hangzik, mint a tádzsik hiphop. Pedig nem egy előadó van a zenetörténelemben, akinek ebben a lehetetlen együttállásban sikerült kiemelkedőt alkotnia, úgyismint cikkünk tárgyának, Gentlemannek is. Az 1975-ben Osnab...
A kilencedik Hegyalja Fesztivál Már a programokat olvasgatva sejtettem, nem leszünk annyian a fesztiválon, mint az elmúlt években. Ezt persze a Balaton Sound nagyban befolyásolta – valljuk be, sokkal nagyobb tömeget vonzott mint a Hegyalja Fesztivál. Míg a Balaton Soundon több, min...
  • Ez eléggé “csalánra pisiltem” véleményre sikeredett! 🙂

  • what you diserve is what you get.

  • kincso

    Hát te nem tudom hol jártal, de nem a Balaton Sound-on. A Balaton Sound az egyik legszínvonalasabb rendezvény, amin eddig kishazánkban jártam. Nagyon örülnék, ha báremelyik más rendezvény meg tudná közelíteni ezt.
    Minden rendben volt a Balaton Sound-on, egy rossz szót nem tudok rá mondani. Sőt azt, kell, hogy mondja a Balatonban is kellemesen csalódtam. A víz tiszta, a környező kiszolgáló egységek is rendben vannak, pincérek udvariasak, kedvesek. Nem vágnak át! Hál Istennek elég messze áll attól budapesti taplóságtól, amit megszokhattunk akár a városban akár a Szigeten.

    A Fatboyslim kritikáddal sem értek egyet. Nem tudom miért probláma, hogy valaki nem a dj set mögött áll némán és nulla kommunikációt végez a közönsége felé. Szerintem egyenesen pozitív és követendő példa, hogy a dj is kommunikál a közönséggel, nem csak az énekessel rendelkező zenekarok tehetik ezt meg.
    Ha kicsit figyeltél volna az is feltünt volna, hogy tisztelettel adózott az általa újrakevert előadók és a közönsége felé is.
    Teljesen rendben volt a koncert!!!

    A vihar pedig megjött.

    A te kitartásoddal és hozzáértéseddel lesz a probléma, nem a fesztivállal.
    Kérlek többet ne menj fesztiválra, de kommentet aztan végképp ne írj. Nem értesz hozzá

  • kedves kincso!

    gyakrabban nézz el a balatonra, azzal tényleg nincs baj, s amúgy a BS is rendben volt, talán nem csak a rosszat kéne látnod a beszámolóban: én sem csak azt láttam a fesztiválban. 🙂

    ami fbs-et illeti, nagyon szeretem, ha egy dj kommunikál a hallgatósággal, de azt nagyon szeretem, ha ez a kommunikáció a tényleges munka rovására megy. norman cook seggrészegen érkezett meg kis hazánkba, s ezen állapota a fellépése során sem módosult, s amit a színpadon művelt, az a youtube-on nézve talán vicces, de nem két róán keresztül, miközben a program tele van hibákkal, nincs se íve, se gerince, s a keverés – a dj egyik legfőbb fegyvere – úgymond nem létezik.

    javaslatodat meg végképp nem tudom és nem is akarom hovátenni, egy élménybeszámolóhoz nem kell szakértelem, ám megnyugtathatlak, hogy jó pár éves fesztiváltapasztalat van a háttérben: talán elég lenne itt visszalapoznod.

    üdv: ae

  • p::artista

    poli szerintem nem magától ment át mély minimalba, hanem kérés volt. 35 perc után valóban tanácstalanul állt mindenki, ettől szólt nagyot, amikor a booka shade odavágott. ha pörög a sztár előtt a buli, észre sem veszed, hogy már ő játszik.
    amúgy ezzel az “ácsorogtunk 30 percet, majd továbbálltunk” attitűddel elég nehéz felkészülni egy átgondolt kritikára…

  • baba

    hm

  • Viktor

    Ha esetleg érdekel valakit, egyéb elfoglaltságom miatt eladnám 2db Balaton Sound bérletem darabját 40 ezerét.

    victorius@citromail.hu