Színpadot szaggatott az Orishas

Pontban hatkor robbantak a színpadra a zenészek és a három énekes srác. Annyi tűz, energia áradt belőlük, hogy képtelenség volt csak úgy állni a tömegben, az első perctől kezdve mindenki táncolt.

A harcsabajszos Roldan olyan érzelemmel énekelt, hogy hiába mutatott 38C°-ot a hőmérő, az árnyékmentes nagyszínpad előtti réten, én bizony lúdbőröztem az egész koncert alatt. Yotuel hozta a szokásos hip-hop betéteket, Ruzzo nyelvén pedig a kemény rap pörgött. Nekem azok a legizgalmasabb részek, amikor Roldan a gazdagon áradó érzelmes hangjára Ruzzo kontráz rá a csontkemény rappel és szinte csatát vívnak 1-1 szám alatt, miközben a háttérben a modell szépségű Yotuel mozgása teszi teljessé a pillanatokat.

Szerencsére mindhárom albumukról (Emigrante, 2002; El Kilo, 2005; Antidiotico, 2007) válogattak dalokat, így egyik kedvencem (Hay un son, Un pagina doblada, Quien Te Dijo, El Kilo, stb.) sem maradt ki a szórásból. Illetve a tömeg kedvence a Dirty Dancing 2-ből ismert Represent sem maradhatott el, sőt a közönség megénekeltetésével együtt, sikerült dupla olyan hosszúra kihúzni a számot, aminek a környékemen nagyon örültek, estig elhallgatták volna.

Érezhetően nem csak egy turnéállomás voltunk nekik. Örömmel, szívvel zenéltek ma nekünk. Eddig magasan ez a legjobb koncert idén, amin jelen lehettem, pedig már 120 fölött járok.