Koop, mint noname banda

Én azt hittem a skandináv Koopot mindenki ismeri, de a tegnap este alapján erősen tévedtem. Míg nekünk húzónevet jelent, sokaknak csak egy “noname” bandát.Azt most nem részletezem, hogy mit gondoltam azokról, akik így titulálták őket. Örültünk, mint majom a farkának, hogy tévedtünk, amikor egymás lábát taposó, tolerálhatatlan közönséget vizionáltunk a koncertre (tanulva a csapat eddigi fellépéseiből). Meglehetősen szellősen mulatozunk, idegeneket alig-alig érintve.

A gyér és inakatív közönség viszonylag rosszul eshetett a srácoknak (Oscar Simonsson és Markus Zingmark a csapat alapítói, zenei vezetői), mert időnként táncra szólították fel a dombon ücsörgő embereket, de az eredmény csak egy vérszegény lézengés lett, a keménymagot leszámítva.

Szinte az összes számot előadták nekünk az utolsó nagylemezükről a 2006-ban megjelent Koop Islandről. Talán csak a Come to me alatt sikerült több embert becsalogatniuk a járdáról, de ezek az emberek a szám után már mentek is tovább… No komment.