Pest megér egy estet

ezen a hétvégén annak a budapestinek, aki semmiképpen nem akart egyetlen programba sem belebotlani el kellett hagynia a várost. ott volt a hősök terén a vágta, indult a kölyöksziget, fesztivál volt a belvárosban, erzsébetvárosi napok TEIS-sel (tavaszi erzsébetvárosi ifjúsági sokadalom) dúsítva a hetedik kerületben, badacsonyi borok a városháza téren, hogy csak párat említsek a lehetőségekből.

részemről a belváros volt terítéken, a tavalyi emlékek okán nagy várakozásokkal indultam neki a szombatnak és meg kell mondanom nem csalódtam.
6 körül érkeztünk, lekésve ezzel minden retro programot. komár lászló elszalasztása feletti bánatunkat gyorsan pálinkába és sörbe fojtottuk, majd elhelyezkedtünk a füvön.

HSS – meg kell mondanom, próbára tették türelmemet. bő órát játszottak, én hálát adtam az égnek, hogy a színpadtól messze telepedtünk le, mert így csak a végére kezdtem unni őket, igaz akkor nem kicsit.

fűről tápászkodni, indulni előre akkor kezdünk, mikor tibcsiéket konferálják felfelé. araszolunk előre, hangosítás mellett megállunk, tömeg tovább nem enged. számok sorrendje nem a megszokott, sebaj!, ez a zaj bármilyen összeállításban jöhet.
táncol a tömeg, alakul a hangulat, lassan fél10 felé megy az idő, mikor is kitör a balhé. nem akarom itt részletezni, legyen elég az, hogy sikerült elrontani az utolsó fél órát, számok jönnek, ritmust nem találom, meg líviusszal a hangot sem, de az élet a legutolsó számnál kezd visszaszivárogni belém.
pontban 10kor elcsendesedik a tér, oszlik a tömeg, megyünk mi is. csendmozi helyett sör itt, sör ott, kocsmatúra egészen 3ig, mikor is a társaság oszlani kezd. addigra a feszültség már bennem sehol, utolsó morzsáit a corvintető felé igyekezve hagytam el valahol.

elkövettük azt a hibát, hogy az éhség által hajtva vettünk egy-egy szelet pizzát a magát olasznak hírdető gyorskajáldában, majd az első falat után rájöttünk, nagyot hibáztunk. nem tudom, hogy napvilágnál milyen a minőség, hogy más éjszakákon mit produkálnak, de ezen az éjjelen valami borzalmas volt a corvin pizza. senkinek nem ajánlom! akkor már inkább a lángos, közvetlenül a feljárat mellett. de csak ha nagyon éhes vagy!

az éjszakai járatok megint jól teljesítettek, 3/4 4re már párnára hajtottam fejem, miközben próbáltam nem tudomást venni arról, hogy a kanapé jó 20 centivel rövidebb nálam.

konklúzió: a balhé ellenére szeretem ezt a fesztivált, szeretem a május végét a városban tölteni. részemről jövőre is hasonló választás várható.

  • Na meg még a Red Bull ládaderbi is, amit a sajnálatos villámcsapásos balesetnek okán az esti híradók is csak egy fesztiválnak aposztrofáltak…
    Az idő már megint furcsa táncot járt!