Éljen a stone age

Egy kis péntek esti lazításra vágytam, úgyhogy felcsaptam az Exitet, hogy vajon hova lehetne menni. Nem sok hívogatót láttam, viszont a Trafóban fellépő Ozone Mama több, mint ígéretesnek tűnt. A Trash City Club keretein belül megszervezett koncertek általában indie bulikat takarnak, de a mai este kivétel volt, ugyanis az angol Cuban Crimewave, a Panic Radio és az Ozone Mama tomboltatta sztóner, vagy legalábbis húzósabb zenére vágyókat.

A sztóner-rockot játszó Ozone Mama kezdett fél11 körül, amikor még csak csordogáltak le az emberek. Iszonyatos energiákat tudnak közvetíteni a fiúk, főleg az énekes Székely Marci. Egyszerűen lehengerlő az az igazi rákenról, amit produkálnak. A hangosításról nem sok szót ejtenék, mert a dob elnyomott minden gitárt, és a hangzás kásásabb volt, mintha egy próbateremben szólt volna, egyszóval szörnyű volt. De az erő és a tehetség utat tör magának, szar körülmények közt is, mint tudjuk. A magát experimentálnak-alternatív zenének definiáló Cuban Crimewaveről ugyanez nem volt elmondható. Igaz, fáradtak is voltunk már akkorra, de az a zúzást és elmebetegséget, amit leműveltek, azt kevés jóindulattal mondanám csak zenének, viszont nagyon vicces volt az egész. A -még mindig- maroknyi közönség közé néha lement az énekes, aki úgy nézett ki, mintha egy pincért lehívtak volna két rendelés közt a mikrofon mögé. Igazi földönfetrengős ereszdelahajam-bulit csaptak, csak épp zenét is csinálhattak volna mellé…Majd jött a Pánik rádió, akikbe már csak belenéztünk, mert egy körül még mindig a hangosítással szarakodtak, úgyhogy inkább az éjszakai busz irányába indultunk.