Tapasztalat Tapasztalat Tapasztalat

Már lehiggadva, immunrendszerileg kicsit már megerősödve, a tapasztalatokon gondolkodtál, hogy milyeneket is kaptál a 2007-es Szigettől. Emberek, zene, árak/értékek,  és találkozások, és, ami kimaradt, -egy posztban.

Emberek. Klasszikusnak is lehet nevezni azt a közeget, amely rendszeresen kilátogat a szigetre, minden évben több náció különböző népei jelennek meg, és kurva nagy közhely, de ahány ház annyi szokás… A külföldiek javarészt nagylábon, semmivel sem foglalkozva kapcsolódtak ki, saját környezetedben például meg lehetett mondani, melyik sátor magyaré, melyik külhonié, – ami a szemetet illeti.

A szokásos 16-18 éves boroskóla lehelletű picsák idén is rendszerint bocs nélkül estek át rajtad is és mindenkin, de egyre fogynak például a punkok, vagy az elvont arcok, viszont több a tűsarkú cipő, amit a legjobb szándékoddal sem fogsz soha megérteni. (a Rubint Rékáé, uhh, namindegy…)

Találkoztál előzékeny pasival, ki átsegített egy mocsáron, meg a parasztfajtával is, volt csóró is, -adjá tizennégy forintot, meg sznob, akit az aranylánca húzott mindenfelé. Sátorszomszédaid javarészt ismerősökből, meg tavalyi arcokból állt és volt a főiskoláról is csoporttárs, meg olyan is kivel együtt nyomtatok egy szigorlatot, meg a volt munkahelyedről is páran, ottdolgozók és odajárók egyaránt. Ismerősök hada napijeggyel, tele mosollyal és kurva sok külföldivel, kikkel ugyan öröm volt kommunikálni, mégis sajnálattal vetted tudomásul, hogy arányában ők vannak többen, még akkor is, ha pont rendes srácokkal sikerült csak kommunikációt létesíteni. Francia arc pl mondta, kínáljuk meg a ciginkkel, kicsit vonakodva, de belementünk, aztán figura hozott három korsó sört, jó volt összemosolyogni végül a közös szimpátián órákig egy eldugott sörsátor padjain.

Zene. Idén is erős felhozatalnak lehet mondani a programot, bár ami ebből téged megfogott úgy igazán, az szépkevés a nagyszínpadtól. A Manu Chao, a Chemical felejthetetlen élményt nyújtott, ami persze ezen a ponton ugye mindenkinek más és más! A hangosításba kár belefolyni, olyan, amilyen, de egy biztos: egy nagyon jó hangulatú koncertet (lásd Manu Chao) még két áramszünet sem tud elkúrni, esetleg méginkább fokozni max. A kisszínpadokon szinte ugyanaz ment, mint tavaly, talán a Wan2-n sikerült a legtöbb időt eltölteni és persze a Világzenei is bőven nyújtott élményt. A Hyper és a ColorStar is felejthetetlen volt, a színházzal egyetemben, bár arra idén kevesebb időt szántál. Ezen a szigeten is többmindent nem láttál, amit igen, minden napra jut egy ‘ssza meg, azt lecsúsztuk felkiáltás.

Árak/értékek. Ha a napi 8 rugós belépőt nézzük, akkor mérhetetlenül drága, még akkor is ha azt nézzük, hogy mennyi programot kaphat érte az ember lánya, azért 24 óra az 24 óra. A hetit még elővételben össze lehet rakni. (kösz, hogy idén ez téged nem érintett) A kaja szintúgy drágult és hozzá kell tenni, hogy mindennek csak az illata volt jó, ízre még véletlenül se. A pia, nos. Kár, hogy AranyÁszok volt a főnök, mert pont azt a sört nem szeressed, de sokszor, amikor Dréhert kértél is azt adtak, kvázi még mérgelődhettél is, de szólni egyszer sem volt kedved érte.

Találkozások. Felettébb megkapó volt A. hugával találkozni, örültél a nyakadba ugró lánynak, régen láttad,  ténylrg örültél, de amikor emlékek hada zúdult, akkor jobbnak láttad odébbállni, na ennyi magánélet elég is ide… Sebeők Úrral pl. szívesen kihagytad volna az meetinget. Nem találkoztál pl. Kirke-el, de igen más “blogger”-ekkel. és Rogán Antallal is, és politikusból elég is volt, bizony. Volt kollégával is, ki régóta dj, meg békéscsabai emberkékkel, kiket nem láttál már vagy tíz egész éve.

És ami kimaradt. Kimaradtak nyugodt sörözgetős beszélgetések, kimaradt az Ambient sátor cipőledobós feelingje, és kimaradt idén is a Luminárium. Kihagytál nagyon sok színházat és kihagytad a Civil falu nagyját, mert már sokadjára nem érdekelt, még akkor sem ha javarészt nemes cél érdekében akartak kedvezményesebb belépőt és ezért még petícióba is fogtak. Kihagytad a Faithless-t, mit csak egyszerűen elittál szó szerint a Nagyszínpad szeparéjában… És ki a Nulladik Változatot, mit minden évben megnéztél, ahogy az Animát is, idén őket is ki. Ki az alvást, pihenést, rendes táplálkozást, egy időre a beszédet is a hangszálaid fáradtsága miatt. A programdömping miatt kimaradt a rendszeres posztolás is, de most az ember vagy szigetel vagy posztol, kvázi ezt annyira nem bántad, hősnő vagy így is, ítélted magadnak oda a címet.

Maradj még, olvass még! Csak neked ajánljuk:

sziget 2007 6. nap (tool, napalm death) toolról írni nem lehet, érezni kell. tekintsd ezt akár kibúvónak is, hogy csak röviden reagálok, de ki vagyok én, hogy megpróbáljam szavakba önteni ezt a zenét? áhítottal teli hallgatóság. mondjuk, ebbe az állatfajba beillek. már megtanultuk, hogy...
sziget 2007 4. nap (nin) reznor pénteken megígérte, hogy itt lesznek, hát itt is voltak és itt is maradnak (*szívére mutat*), míg világ a világ, de ae első tokyo hotel koncertjéig biztosan. 2005 nyarán, mikor legutóbb élőben láttam őket, elkövettem azt a hibát, hogy túlzásba...
Az írás is elszállt Haza kell menni, és el kell mosogatni. Nyilván az alábbi képen szereplő személyek is azt akarták elérni, hogy hetijegyük viseletesnek tűnjön, de én már tudom, és aki ezt olvassa, az is tudja már, hogy nem ez a módszer a legcélravezetőbb: Hanem moso...