Sziget – kedd

Kislattyogtam délután, hogy leüljek beszélgetni újra Wahornnal. Zseniális ember. Ő fest, én figyelem. Ő beszél, mesél, én gyönyörködöm. A héten háromszor kaptam el.

Utána indultam a világszínpadra Napra koncertre, de mindig szembejött egy ismerős. Nehezen szabadulós, de rég találkoztunk fajta. Nem szerettem.

Koncertet lekéstem, de okulva a tempóból, azonnal indultam vissza Palya Bea Piazzolla estjére. Nem másztam be fetrengeni, mert éreztem, hogy nem fog jól esni ez a zene most. Pörögni akartam. A koncert felénél, át is mentem a nagyszínpadhoz.

Pár éve is nagyon jó volt Juliette and the Licks és most is. Könnyen találtam a közönségben jó helyet táncolni, énekelni, érzékelni. A Hot Stuff-ot, úgy lenyomta, hogy leesett az állam. Nagyon pörgött és vele együtt a közönség is.

Száguldás át a tömegen az orosz Leningrad koncertjére. Amikor odaértem már elég veszélyes mértékű tömeg volt, de az első szám után, többen voltunk ott a dombon, kis utcákban feltornyozva, mint a nagyszínpadnál a legfullosabb koncerten. Elnézték a színpadot rendesen. Alapvetően rockot játszanak, de hol skaba, hol reggaebe, hol latinos stílusba tolják el, remek zenészekkel és nagyon jó énekesekkel. Pörgetik a népet úgy, hogy nekem a koncert 10 percnek tűnt, annyira ment az idő. Na meg a macijuk elől. Egy édes kis, duckó pasi ül a színpad elején és szórakozik/szórakoztat. Lenyúlt megsimogatni az inkálos kopasz fejét, aki ennek baromira nem örült. Széttépet pár sörös dobozt, szétcsapott, majd szedett 5-6 fa széket, amiből az elsőnek egy részét „véletlenül” a közönségbe hajította. A környékemen mindenki egyszerre szisszent fel ezen, de nem történt komolyabb baj. Egyébként ő egy költő.

Terveim szerint a nap utolsó koncertje ugyanitt a finn Värttinä (ejtsd: vertina) volt, de addig még 40 perc üres járatom volt. Ezért a Magicben felcsíptem egy vizet, meg egy butchot és együtt beáramoltunk az Afrika faluba Jah Turban koncertre. Jó kis reggae zenét toltak. Elég kevesen táncoltunk rá, ami eléggé meglepett, de ez van. Majd a lassú érdeklődés miatt az első sorból élveztem a Värttinät, de a tömeg hamar ellepett. Nehezen tudtam kiizzadni magam. Tetszik a zenéjük, de a színjáték nem. A 3 nő gyakran egymást kergette, szövetkezett, játszott. Nyilván, ha tudnék finnül akkor értékelném, de így nem tudom. Ahogy a hollandok sem nagyon reagáltak Palya Bea játékaira a koncertje alatt (leszámítva a magyarokat), mert a nyelvi problémák miatt nem tudtak vele mit kezdni. Míg itthon általában az egész közönség mosolyogva játszik Beával.

A koncerteket lezárva elkezdtem bejárni a kedvenc táncos helyeimet a szigeten. Először a Zabhegyező előtti porpartyban vettem részt, majd 11-kor gyors rajt a Magic Mirror fináléra. Nagyon jó műsort hoztak össze idén. Sokkal jobban bejött, mint a tavalyi.
A közelség miatt a Volt teraszon pörögtünk tovább. MokkaCukka nagyon csábított, de a HVG terasz következett. Végül csak a MokkaCukkában kötöttem ki és toltam 5-ig.

Viszlát Sziget és adjon isten Szegedi Ifjúsági napok!