Tool

De mit is adott nekünk a Tool? Miért
hozsannáznak a rajongók, ha csak szóba kerül a nevük? A kilencvenes években
nagyon sok jó zene született a Tool mellett is. Azonban egyedül ők azok, akik
15 év alatt saját univerzumot hoztak létre, és zenéjük folyamatosan egyre
magasabb szintekre lépett. Megmutatták, hogy a „leghagyományosabb” felállással
lehet még újat és mélyet mutatni a rockzenében. Lemezeiken (Undertow 1993, Ænima
1996, Lateralus 2001, 10000 Days 2006)
új formába öntötték a fájdalom, a
vigasztalanság és a morbid humor hangjait. Alkotásaik mégsem váltak öncélú,
lila ködbe burkolózó művészkedéssé Hozzáteszem, hogy szerintem a Tool nem
depresszív – csak ott legbelül, a szívünk mélyén rejlő kis csomaghoz kínálja
fel a lehetséges értelmezés érzéki eszközét. Ebből a négy emberből ez a zene
jön ki, úgy ahogyan halljuk.

Hétfőn úgy döntünk, hogy csak a
Tool-t nézzük meg. Lennének más programok is, amik érdekelnek, a várakozás
izgalmától viszont ma türelmetlenek lennénk minden más zenével szemben. Időben
megérkezünk a Nagyszínpadhoz, a Tankcsapda közönsége éppen oszlóban. Sikerül jó
helyet találnunk a keverő mellett, a toolista népek pedig csak érkeznek. A
népsűrűség az elméleti kezdés idején válik kritikussá, mikor is a zsúfoltság
eléri a tavalyi radiohead-es mértéket. A mászkálók nem nyugodnak még ezután
sem, a koncert közepéig valaki mindig a színpad közelébe akar jutni, pedig ez
egy idő után fizikailag lehetetlen (az egyik legostobább legkevésbé Nagyszínpad-kompatibilis mászkáló egyik kezében kólát, másik kezében magasra emelt egytál ételt tartva furakodik előre). Kellemessé csupán a második félidőben válik a
helyzet, mikorra már lelépnek körülünk a „csak” kíváncsiak és a türelmetlenek.

Negyedórát késnek, mindketten
arra tippelünk, hogy a Vicariousszal kezdenek. Nagyobbat nem is tévedhetnénk –
hosszúnak tűnő bevezető után a Jambi csendül föl nyitó számként. Borzongok
tőle, ahogy csak a Tool hallatán borzong az ember. Majdnem tökéletesen szólnak,
a szám végére ki is tisztul a hangzás. Másodikként rögtön a Stinkfisttel
folytatják. Ugrálok és a szöveget üvöltve léggitározok. Körülöttem mindenki más
is így tesz. Nagy meglepetésemre és örömömre már ebben a számban is
improvizálnak. Aztán a hangok a vetített képekkel együtt beborítanak, és eddigi
életem egyik legnagyobb koncertélményét kapom tőlük. Kedvenceim sorban követik
egymást, a Lateralustól kezdve a 10000 Days ambient metálos részeiig. Danny
lenyom egy profi dobszólót, ami olyan hangszeres elszállásba megy át, hogy
megértem, miért szokták őket a fiatal Pink Floydhoz hasonlítani. Felfoghatatlan,
miként tudnak ilyet élőben produkálni. 11 óra előtt majd’ tíz perccel
elköszönnek, sokan elindulnak a nézőtérről. Reménykedünk, hogy ennyire korán
nem ér véget a 2007-es Sziget csúcskoncertje, és lőn! Visszajönnek, és
elnyomnak egy katarktikus Vicarioust. Érezzük, hogy a pontot az i-re egy Sober
tenné föl, de a Tool fura fricskával otthagy minket, az előadás véget ér. Még egy
dolog: a koncerten végre látok toolos lányokat, nem is keveset. Mindig azt
hittem, hogy a Tool maszkulin zene, de ezek szerint nem.

A mával már kész vagyok, már csak
a holnap van hátra*. Hazafelé vesszük az irányt.

Fényépeket nem készítettem a koncert alatt. Cserébe álljon itt egy oldal, ahol minden megtalálható a Toolról magyarul.

*kopirájt by brucewayne

Maradj még, olvass még! Csak neked ajánljuk:

Sziget 2007, Day 3 – nincs kegyelem Ezen a napon korán kezdődik az ostrom, már 16:30-kor Gogol Bordello a nagyszínpadon. Az amerikai Goran Bregvicként emlegetett zenekar igazi lakodalmi mulatós, telve energiával, zeneszeretettel, meg általában etillel is, szóval a koncert tuti fergeteg...
szigetfeszt 0. nap – csak a gőzmozdony füstje Hajó? Legyen hajó! Mert az elmúlt évek tapasztalataiból kiindulva papplita olyan érzékletesen lefestette, hogy vízen bejutni mennyire jaj de durván hű de jó, meg gyors, meg hangulatos, meg kényelmes és talán még mókás is, ráadásként kikerülhető a sok...
Kémikus testvérek a Szigetünkön A The Chemical Brothers utsó lemeze a Push the button, akkorát ütött mind a kritikusok, mind a partyarcok fülére 2005-ben, hogy ha nem jönnének ki új lemezzel pár évig, akkor sem felejtenéd el még nagyon sokáig. De kijöttek a We Are The Night című ú...
  • Ana

    Héééé! Én is Toolos lány vagyok.

  • ana, felírtalak.

  • bárcsak egyeztettünk volna korábban, elzavartalak volna titeket Sidestepperre, ha már én nem lehettem ott

  • f

    én nőnemű vagyok és szeretem a toolt, d ez a koncert kiábrándító volt. olyan szenvtelen volt, mint valami matematikai képlet, semmi közük nem volt a közönséghez, csak lenyomták, amit kellett…

  • ez volt az első tool koncerted, igaz?

  • aeon, nekem igen. a első volt.