Trent Reznor megkísért – a negyedik sziget nap

Amikor már befelé jövet összefutottam egy Trent Reznor
hasonmással, meg egy másikkal, akiben több gyűrű volt, mint egy ékszerboltban,
azon kezdtem gondolkozni, mi lehetett feléjük, amikor kiderült, hogy lesz Nine Inch
Nails. Biztos voltak ilyen elő-NIN-bulik, közös csuklóvagdosás kenőkéssel, meg
ilyenek. Na mindegy, ennyit az előítéletekről. Én alapvetően Hives-ra mentem ki,
ami viszont nem okozott csalódás. Évente 1-2 olyan koncert szokott csak lenni,
amit 4. sorban bulizom végig, de a Hives, az mindig ilyen. Tegnap is kb. 4 szám
után be a közepébe, és aztán ki se jöttünk, amíg tartott. Az énekesüket erre
teremtették, hihetetlen show-man, és együtt pedig igazi pure-rock-ot játszanak,
amit egy ilyen bulin kell is. Délután ide-rossz idő oda, már ezért megérte
kijönni.

 The Hives

A Kispál kötelező, még mindig, pedig már a számok ¾-ét nem
ismerem, és kicsit még én is öregnek érzem magam. Nyilván van olyan, aki ezzel
az 5 éves koncertjükkel van így, de engem sokkolt, hogy most decemberben lesz a
20 éves koncertjük, és még emlékszem a 15 évesre. Ezen kívül viszont nagyon
tudnak zenélni, még mindig, és a vonós-hármas bevonása tökéletes ötletnek
bizonyult, az ő szólóik voltak a legjobb részei a bulinak.

A Nine Inch Nails első 3 számát meghallgattam, és
meggyőződtem róla, hogy Trent Reznor nagyon messze van még a majdnem-Kurt
Kobain-ségtől is, tényleg csak az erőletett szenvedés jött át, meg a közepes
számok sora. Legalább kialudtam magam.

Maradj még, olvass még! Csak neked ajánljuk:

Sziget ajánló – Tool Van egy barátom, azt mondja, mindenképpen írjam bele, hogy az igazi rajongás 2001-ben kezdődött, amikor már itthon is volt használhatóan gyors internet, es sikerült levadászni a Lateralust. Épp hogy ki tudtunk szabadulni a 78 percesre húzott dübörgő ...
szigetfeszt 6. nap – veszett fejsze Ha egyszerre több napijegyes ismerősöd is kilátogat egy amúgy több napos eseményre, akkor a velük való találkozást vagy szakértő módon irányítani kell, vagy egy helyre terelni őket, vagy szimplán le kell szarni a fejüket, és hagyni hogy ők találjanak...
Ambi Valencia Fojtogató délutáni hőségben esünk túl a belépés procedúráján, majd a Sziget mélye felé gyalogolva égig érő porral szembesülünk. Mely állapotot nosztalgikusnak is nevezhetném, ám nem az, hanem mélységesen zavaró. Ezt 15 év után már nem vártam, és nem ...