Sziget – péntek

Lumináriumban már szerdán bemutatkoztam, így nem kellett sok, hogy tegnap összehaverkodjak az ott dolgozókkal. Így esett az, hogy aludtam egy órát a lufiban, anélkül, hogy bárki felzaklatott volna. Nagyon klassz hely. Mindenki próbálja ki legalább egyszer. Ingyenes, de sor mindig van.

Kifelé tipegve kissé eláztam, így gyorsan bekanyarodtam az Roma stároba és fedezékben állva hallgattam Hubay zenekar zenéjét. Annyit tudtam róluk, hogy a Rajkóból kivált ifjak, ami eleve jó ajánló levél hozzám. Jók. Érdemes odafigyelni rájuk.

Cökxpôn Ambient felé vettem az irányt, hogy az Open Jam Sessionből felvegyem a tavalyi év legkellemesebb fél órájának a hangulatát, de menet közben elcsábultam egy szórakoztató egységnek, ahonnan GYM Class Heros – Cupid’s Chokehold c. slágerlistára törekvő zenéje hallatszott ki. Bementem táncolni, ezzel megtörve az üres táncteret. Még vége sem volt a számnak, de már négyen csatlakoztak. A harmadik számnál erősen noszogattam magam, hogy tovább menjek, de akkor elkapott Sarah Mcleod – He Doesn’t Love You-ja és nem volt erőm elmenni. Végülis a sziget arra van, hogy idegenekkel bulizzunk. Legalábbis ezzel nyugtattam magamat. A társaság remek volt, a fiúk pedig gondoskodtak róla, hogy szomjas se legyek. Annyira jó volt a DJ (amikor úgy érzed, hogy neked játszik), hogy nem lepődök meg, ha ma is ott kötök ki pár órára.

Amikor a frissen megismert (legyen mondjuk Jürgen, egyébként Karl) Jürgen csatlakozott hozzám, hogy akkor menjünk át a Magic Mirrorba, teljesen szétáztunk. Nem is értem miért gondoltuk, hogy tudunk olyan gyorsan futni, hogy ez ne történhessen meg.
Irigykedve néztem a fürdőruhás szigetlakókat, hogy bátran mehetnek mindenféle locspocsba az elmúlt napokban, de ezzel a spontán bőrig ázással, egy szempillantás alatt átalakult aquaparkká a hely. Cipőmet a csomagmegőrzőre bíztam és rohantunk a MOL testmosóba bohóckodni. Gyerekkorom óta szeretem az autómosókat. Csak nagyon nagy könyörgések után hagytam ott.

Vizespólóversenyt lekéstük jócskán, csak a Csepregi várt minket. Innen nosza tovább eredeti célunkhoz a Magicbe. Jürgen nem igazán számított ennyire meleg fogadtatásra, így egyedül maradtam a forró lábakra. A tömeg ellenére is jó volt. Ma melegebben öltözöm, és esőkabátot is viszek.

Maradj még, olvass még! Csak neked ajánljuk:

hét – lecsenget az utolsó nap megint korán kint vagyok, megyek befelé a K hídon, kicsit szomorkásan, mint minden utolsó napon. buta szentimentalizmus, de mit tegyek? bent bámészkodom, lődörgök, élvezem a napot a hangulatot. bekukkantok egyesével minden sátorba, megb...
konklúzió 2007re ennyi volt a sziget, tegnaptól már a 2008ast várjuk, de mielőtt teljesen átadnánk magunkat az érzésnek még emlékezzünk, készítsünk összefoglalást, vonjuk le a tanulságot, szóval tegyünk meg mindent amit összegzés címén megtenni szokás. vegyük...
Sziget ajánló – Madness Pedig ciki, de most ezzel egyáltalán foglalkoznék, mert a Madness nem az. Nem gondoltam volna, hogy láthatom őket valaha színpadon, mert miután 1976-ban megalakultak, kiadtak öt lemezt, a nyolcvanas évek végére fel is oszlottak szépen. Néha összeállt...