Áramot! Fényt! Manu Chao-t!

Ennyi. Elég is lenne, a sziget akár véget is érhetne tőled a tegnapi nappal, mert Manu Chao olyan koncertet produkált, hogy jólesően libabőrös vagy még a gondolatától is. Ráadásul egész nap!

Történt ugyanis, hogy a szerda délutánt csavargással töltötted, nézelődve, olvasgatva, amikor is arra lettél figyelmes, hogy ismerős zene (ZENE) szűrődik a nagyszínpad felől. Gondoltad, megnézed mi lehet az. Az utolsó 50 métert pedig már futva tetted meg, mert akkor már tudtad. A Manu Chao állt a színpadon és esti koncert ide, nagy buli oda, egy hangolással egybekötött minikoncertet nyomtak le neked, meg még aktív 200 Manu-őrültnek. Szerintem egyszerűn látták az embereken, hogy nem jöhetnek még le a színpadról, hát nyomták, te meg csak álltál és sírni lett volna kedved a kedvenc nótáid miatt, hogy végre itt vannak, hogy végre elhozták azt a hangulatot, mit hallgatsz már jó ideje hangszórókból, de élőben még sose. És olyan durván jól szólt a délutáni műsor is, hogy onnantól kezdve az egész napod arról szólt, és legalább negyvenszer elmondtad a környezetednek, hogy punktum esti program kötött.

A karaoke színpadnál üldögélve, barátokkal sörözve,  aztán újra megállapíthattad, hogy Kovács Áron még mindig nagyon jó pasi, és azt is, hogy törvényszerű, hogy aki karaoke-ra adja a fejét, azt tuti, hogy még zeneiskola közelébe sem engednéd. De ez a sziget, itt mindenen lehet szórakozni, mindenkire rá lehet mosolyogni, még akkor is, ha ezen a színpadon a csináljmagadbólhülyét a mindennapos program…

Később egy negyed óra a Depeche Mode beütésű Nitzer Ebb-el, ami neked rég oly tetszett, most valahogy nem, azért az emlékek miatt két három számot végigálltál.

Aztán megérkezett az este, kihunytak a fények, színpadon, immáron élesben a Manu Chao. Mindenedet elénekelték, minden mozdulatodba, zsigeredbe bekúsztak a dallamok, végigénekelted és táncoltad izomlázassá a lábadat! És még akkor sem háborodtál fel, amikor sötétbe borult a nagyszínpad s vele a többtízezres tömeg, meg minden, mert amikor visszatért az áram úgy folytatták, hogy az mindenért kárpótolt. És igen, iszonyúan elfogult vagy velük szemben, nem tudod lehúzni a koncertet a két áramszünet miatt se, mert akár a műsor része is lehetett volna… Bizony életed egyik leghatalmasabb koncertje volt! Reggae, meg country, meg dub, félelmetesen jók voltak!

Yonderboi meg már nem jött át, azért adtatok neki egy félórányi lehetőséget, aztán továbbálltatok a saját partytokba ott a sátraknál, sokan kis helyen.

Még hajnali keresősdi, klasszikus kiholvan, aztán nagy elégedettséggel kiosontál a K-hídon, hogy egy éjjelt az ágyadban tölts sátor helyett…

Maradj még, olvass még! Csak neked ajánljuk:

Régi fények – Sziget első nap élménybeszámoló Tegnap volt az első nap, amivel a szervezők elég magasra tették a lécet, délután 5-től kb. másnap reggel 4-ig volt programom, megszakítás nélkül, röviden igyekszem is elmesélni. 5-től a Gocoo-ra melegítettük az ütem-érzékeinket, meg az iwiw mélynyomó...
Sziget 2007 BF #2 Az előző napival nagyjából megegyező méretű tömeget kerülgetve jutottam át a hídon. Ezúttal jóval célirányosabban látogattam a programokat, bár nem volt nehéz dolgom: a második nap számomra egyértelműen a Hammer színpadról szólt. Mikor odaértem, a ...
sziget 2007 2. nap (chemical) "give me a break!" akár ez is lehetne a mottója a második, meglehetősen röpke szigetelős napnak. most egy kis nyekergésnek kéne következnie arról, milyen hulla voltam egész nap, ehelyett férfiasan megvallom, hogy csak a the chemical brothersre értem ...