Kommerszségi toplista a Sziget Nagyszínpadáról

A kommerszség és a popularitás egzakt fokmérője ugyebár a slágerlista, és a világ nagyon sok slágerlistája közül Európa környékén a leginkább izgalmasnak és mérvadónak az Egyesült Királyság Hivatalos Slágerlistája számít. Ráadásul ennek helyezései kereshetők csak vissza játszi könnyedséggel a neten, tehát az alábbi lista elkészítéséhez semmi mást nem vettem figyelembe, csak azt, hogy az adott előadó kislemezei hányadik helyezést értek el ezen a bizonyos Official UK Charton.

Az idén nagyszínpados előadóknak pontosan a fele olyan, akinek van legalább egy olyan száma, amelynek sikerült slágerstátuszt elérnie a briteknél. A slágerstátusz hagyományosan az jelenti, hogy volt egy olyan hét (hétfőtől vasárnapig), amikor az adott kislemez a 40 legkelendőbb kislemez között volt, azaz bekerült a top40-be. (A hivatalos slágerlista egyébként top75-ig mér.) Úgy is mondhatjuk, hogy az itt fellépők fele “kommersz”.

Az idén a nagyszínpadon szigetelők közül kettő olyan előadó is van, akiknek csak egyszer sikerült a kommerszség szédítő magaslatait meghódítani: egyrészt Laurent Garnier a Man With the Red Face c. számmal éppen, hogy megcsípte kétezerben a 36. helyezést, egyetlen hétre, aztán se kép, se hang; másrészt a Juliette and the Licks is csak egyszer került fel a slágerlistára, tavelyelőtt tavasszal, amikor egy helyezést sikerült ráverniük szegény Laurent-ra a You’re Speaking My Language c. számukkal.

Ehhez képest meglepő, hogy a Wan2 színpadán két olyan előadó is fel fog lépni, akik a két fenti “egyslágeres” popsztárnál “kommerszebbek”. Akik őszintén szólva simán nagyszínpadot érdemeltek volna a Yonderboinak való bemelegítői státusz helyett: az UNKLE. Nekik 3 “slágerük” is van, amelyek közül az egyik a top10-be is bejutott, ez volt a himnikus-misztikus Be There 1999-ben. E mellett a teljesítmény mellett Juliette-ék eltörpülnek, ráadásul ők voltak is már a Nagyszínpadon. Francia létére szintén sikerült labdába rúgnia a brit slágerlistán a Cassius együttesnek is, akik pedig a Neónak fognak előzenekaroskodni a Wan2-nál szombaton. Igaz, ők nem 3, hanem csak 2 számmal szerepeltek a listán, de a kettő közül a jobbik, a Cassius 1999 című táncdal az UNKLE legjobb teljesítményére is rávert egy helyezést, mert 7. lett (igen, 1999-ben).

Na jó, a terjengős bevezetés után akkor most nézzük már végre azt a listát a legkevésbé kommersztől a leginkább populárisig. Az előadók nevei mögött zárójelben a kommerszségi fokmérő. Hogy ezt hogy számoltam ki, természetesen azt is megvallom majd, kicsit lejjebb.

14. Laurent Garnier (1)

13. Juliette and the Licks (1)

12. The Good, the Bad and the Queen (3)

11. The Hives (4)

10. The Rakes (5)

9. Nine Inch Nails (8)

8. Chris Cornell (14)

7. Sinéad O’Connor (23)

6. The Killers (24)

5. Razorlight (31)

4. Faithless (37)

3. Chemical Brothers (53)

2. Pink (59)

1. Madness (90)

A módszer az volt, hogy minden egyes “sláger” valamennyi pontot számított az előadónak. Ha a 21. helynél nem jutott tovább, akkor csak egyet. Ha a 11. helynél, akkor kettőt. Ha a 10. és a 6. hely között tetőzött a népszerűsége, akkor hármat. Az 5. helytől fölfelé pedig minden helyezés egy ponttal többet ért, azaz egy 5. helyezés négy pont volt, egy 1. hely pedig nyolc. A No.1-okat további 2 ponttal jutalmaztam minden további hétért, amit a csúcson sikerült eltölteni. Az így slágerenként összejött pontszámot összegeztem minden előadónál, és eszerint állítottam fel a listát. A végösszeg van zárójelben a nevek mögött.

Mellesleg 5 olyan előadó szerepel a listán, akiknek van No1 kislemeze, azaz feljutottak a népszerűség csúcsára: természetesen Sinéad O’Connor a Nothing Compares 2 U-val, aztán még a Razorlight, a Chemical Brothers (két számmal is, 1997-ben és 1998-ban), Pink (szintén két számmal, 2001-ben és 2002-ben), valamint a Madness.

Hogy a Madness mennyire kiugróan első ezen a listán, azt hadd illusztráljam még azzal, hogy nekik csak top10 slágerük 17 darab van, míg a Chemical Brothersnek csak 7 különböző számmal sikerült a legjobb 10 közé beférkőzni. Pink 12 darab top10 slágerben énekelt. Hozzá kell tenni azonban, hogy a Madness érdemei erősen avulófélben vannak, mert legenda és comeback ide vagy oda, mégiscsak 1982-ben voltak ők elsők és 8 éve jártak utoljára a top10 környékén, hiszen az idei új kislemezük, a Sorry csak a 27. helyezésig vitte. Igaz, hogy még ez önmagában is szinte fényévekkel előzi azt, amit Juliette Lewis vagy a Laurent Garnier a brit slágerlistán valaha is elért.

A makacs tények mellett az egyetlen kicsit szubjektív döntésem, ami a helyezéseket befolyásolta, az volt, hogy úgy döntöttem, hogy Chris Cornell számlájára beszámítom a Soundgarden és az Audioslave slágereit is, valamint Pinknek is jóváírtam a Christina Aguilerával és a többi csajjal közös Moulin Rouge-os feldolgozást, viszont a The Good, the Bad and the Queen tagjai ex-együtteseinek teljesítményét nem vettem figyelembe, mert így a Gorillaz, a Blur, a Verve és a Clash minden slágerét össze kellett volna írnom, amire valószínűleg az egész nap ráment volna.

Maradj még, olvass még! Csak neked ajánljuk:

Regitől a sztónerig Sajna megint késve indultunk el, így csak a Gentleman & The Far East Band koncert utolsó számát halljuk a Nagyszínpadnál. Ami egyrészt nagyon tetszik, másrészt meglepődünk, hogy mennyire sokan vannak egy délutáni koncerten a Nagyszínpadnál. A Gen...
Sziget 2007, Day 6 – az őrület határán Csapjunk is a lovak közé, mert ma nem lesz megállás. 5-kor a Világzenein Sidestepper. A kolumbiai-angol koprodukció a latin ritmusokat vegyíti modern electro-beatekkel. Lesz itt minden, bossa-dnb, salsa-breakbeat, hihetetlenül szexi, és abszolút elle...
Sziget // negyedik nap // Hát igen, sajnos teljesen leépültem a negyedik napra. 38.5 fokos láz, bedurrant mandulák, és megállás nélküli orrfújás. Felelôségteljes döntést kellett hoznom, ezért (annak érdekében, hogy a többi napra még ki tudjak menni) kihagytam a tegnapot és a ...