Sziget ajánló – Madness

Pedig ciki, de most ezzel egyáltalán foglalkoznék, mert a
Madness nem az. Nem gondoltam volna, hogy láthatom őket valaha színpadon, mert
miután 1976-ban megalakultak, kiadtak öt lemezt, a nyolcvanas évek végére fel
is oszlottak szépen. Néha összeálltak, koncerteztek, aztán most megint nyomják.
Kíváncsi vagyok, hogy a nyolcvanas években írt számok, akinek itthon cd-ről
hallgatva, buliban meg pláne van még helyük, milyenek leszenek élőben. Olyan
viccesek lesznek-e, mint húsz éve lehettek, vagy egyszerűen nevetséges lesz,
ahogy öregemberek bohóckodnak a színpadon.

Mert a Madnessben az ám a legjobb, hogy nagyon viccesek. A
pasik is, meg a zene is, amit csinálnak. Olyanok és úgy zenélnek, mint amilyen
a Monthy Pythontól a hülye járások minisztériuma. A ska eleve mókás zene, de ők
még rá is játszanak.

A ska egyébként is jó, csak egy baj van vele, hogy vonzza a
skinheadeket. A Madnesst szerencsére nem sajátították ki, gondolom azért, mert
a skinheadeknek nem túl fejlett a humorérzékük. Ezért aztán attól sem kell
félni, hogy nácinak néznek minket, ha beállunk a nagyszínpad elé, lehet menni
bátran, péntek, fél tíz, nagyszínpad. Megkockáztatom, annak is remek szórakozás
lesz, aki nem ismeri az életművet.
Emósoknak nem ajánlom, mindenki másnak ott a helye.

Maradj még, olvass még! Csak neked ajánljuk:

az öreg hölgy látogatása Igen, megint az öreg hölgy, aki elég sokszor megfordul nálunk, ha valaki nem csak hallani akarja az látni is könnyedén tudja, de azért mégis érdemes csütörtök este, olyan fél 10 tájban elbóklászni a világzenei felé. Ha pedig már arra bóklászunk, akk...
szigetfeszt 2. nap – elverte a port Jobb és bal csipám két határozott mozdulattal kentem szét gyűrött arcszerkezetemen, mikor is a már régről ismerős fesztivál-helyzetkép hangos köszönéssel fogadott reggel. Egyik oldalt a zuhanyozni és fogmosni induló kicsi bimbók rántották fel a sátor...
négy – szokott szombat elindultam venni egy gumicsizmát. kispál már dübörgött, mikor én még csak a felüljárón próbáltam átkecmeregni, szaporáztam lépteimet amennyire csak a gumicsizma engedte, közben pedig morogtam a pontos kezdés miatt. a felüljáróról letekintve érzékelt...
  • Az igazi skinheadeknek nem sok közük van a nácizmushoz. Az inkább egy a ska-hoz kapcsolódó balos mozgalom, és ugye eléggé logikátlan lenne ha a nácik fekete (jamaikai) zenéért rajonganának. Akikre te gondolsz azok a boneheadek. Szóval ne nézz majd csúnyán a kopaszokra, valószínűleg nem neonácik lesznek…
    Én nem vagyok kopasz, de kint leszek. Merthogy én a koromnál fogva nem divatként tolom a retrót, én úgy maradtam.

  • abszinth

    nézd, lehet, hogy valamikor a kezdet kezdetén a skinheadeknek nem sok közük volt a szélsőjobbhoz, és főleg a zene hozta össze őket, de az már nagyon rég volt, régebben, mint a Madness fénykora. a skinheadek régóta nem balosok (és a kezdet kezdetén se azok voltak), hanem főleg szélsőjobbosok. A National Front sem kedves anarchista vagy balos fiatalok gyülekezete, ugye. Biztos vannak ma is rendes, nem neonáci skinheadek, elhiszem, csak én még olyat nem láttam, úgyhogy nekem skinhead=neonáci.
    ja, és az mekkora lol már, hogy “eléggé logikátlan lenne ha a nácik fekete (jamaikai) zenéért rajonganának”. a nácik meg a logikus gondolkodás, hihi.

  • Leves

    abszinth: egy Madness koncertből nagyon szépen kikerekítetted a nácizmust, ehhez sok szeretettel gratulálok. Nem náci skinheadek pedig léteznek, csak hála a sajtónak (meg olyanoknak mint pl. Te) semmiféle publicitást nem kapnak. Szerinted miért játszik egy színpadon közösen a Rancid és a Dropkick Murphys? Amúgy pedig a balos neked mivel egyenlő?