sziget – amit látnod kell [part1] // manu chao //

Manu Chao már régóta epizódszereplő nálunk.

Képes volt rá – jópár évvel ezelőtt – , hogy hazánkban is betörjön a [populár/kommersz ízlést kielégíteni óhajtó] nagy kereskedelmi rádiókhoz. A “Bongo bong”-gal tette meg eme nemes cselekedetet, ami kétség kívül remek dal, de van ám ezen felül még bőven, amit tud adni. Magából. Akár neked. Is.

Igazi sztár, a világon szinte mindenhol imádják – érdekes módon (vagy nem is annyira) egyedül az angoloknak és az észak-amerikaiaknak nem tudta egyelőre különösebb sikerrel belopni magát a szívükbe. De mi ne butáskodjunk.

Hisz olyan sokszínű. Ő és a zenéje is. Kedves akcentussal beszél/énekel angolt, de tökéletes kiejtéssel portugált, spanyolt, és franciát… És még biztosan más is, amit nem tudok megfejteni. Ráadásul mindez sokszor egy dalon belül is képes jelen lenni. Konvenciókra semmi szükség, akár a nyelvekről, akár a zenei szabályokról legyen szó. Latin, reggae, lájtos ska, alternatív és világzene, bob marley-s féle hagyományok – valószínűleg egyik sem téves diagnózis.

Biztos nagyon megtáncoltat minket majd a szigeten (augusztus 8., szerda, Nagyszínpad, 21.30), kár lenne kihagyni. Melegítésnek hallgassátok a Clandestino című lemezt, ami majd végképp meggyőz, ha nekem nem is sikerült.

Maradj még, olvass még! Csak neked ajánljuk:

Sziget 2007, Day 1 – a partraszállás Ennek fényében talán érthető, hogy sajnos miért nem nagyon tudunk beiktatni olyan idő-intervallumokat, hogy „akkor ebben a fél órában körbenézhetünk a sátrak közt". Ez az ajánló főleg tapasztalt, kíváncsi, és kitartó fesztivállátogatóknak szól, szóva...
Lemoshatatlan érdemek – sziget harmadik A sziget szervezőinek minden évben sikerül egy-két olyan zenekart találnia, aki képes még fényes nappal jó koncertet csinálni. Ilyen volt a T.O.K. két éve, vagy Gentleman tavaly, idén ezeknek az elvárásoknak Gogol Bordello felelt meg, nem is akárhogy...
Sziget 2007, Day 7 – a kegyelemdöfés Vágjunk bele: a Nagyszínpad záró napi felhozatalára nincs más szó, mint hogy parádés. A nap első vendége az amerikai (ezt többet nem teszem hozzá, mivel ma kizárólag amerikai zenekarok lépnek fel, ami kicsit ambivalens, ha azt vesszük, hogy gyakorlat...