erősen szubjektív, régimódi ajánló

kezdjük a veszteséggel: igazán kiváncsi lettem volna Mika fellépésére, sajnálom, hogy a sziget helyett holmi amcsi talk showt választott. persze az ő zenéjét sem ismerem, de valami véletlen folytán sikerült látnom a leginkább nyomott klipjét, többször is. a produkció lendületes, a dallam fülbemászó, a srác egyszerre adja jaggert és freddy mercuryt. érdekelt volna, hogy a színpadon mit alakít, van-e esélye arra, hogy kinőve az utánzós korból valami egyedit alkosson.  talán majd jövőre kiderül.

addig is marad nekünk első napra a Quimby – hozzájuk ajánlót írnom igazán felesleges, írtam róluk már eleget itt. annyi biztos, hogy olyan koncert lesz amit nem érdemes kihagyni – és Mika helyett Manu Chao. sajnos az ő zenéje nem áll igazán közel hozzám, de lesz akkora tömeg a színpad előtt, hogy hiányom az első sorokból senkinek nem fog feltűnni.

a második nap mindegyik fellépője fekete ló számomra, kövezzetek meg, de ha aznap a nagyszínpad környékére vetődöm, akkor csak óra és műsorfüzet alkalmazásával fogom tudni megállapítani, hogy éppen ki játszik.

harmadik napon pár szám erejéig biztosan kíváncsi leszek Pink produkciójára, ennyi minimum jár annak akiről legalább már hallottam. aztán jöhet a Madness, pár szám erejéig mindenképpen.

amennyire esetleges, hogy a harmadik napon feltűnök-e a nagyszínpad környékén – zene hallgatás és nem kaja/koktél/pálinka/sör vásárlás, illetve vonulás okán -, annyira biztos, hogy a negyedik nap estéjét ott töltöm. kezdek táncolással kispálra, akikről megint nem érdemes írni semmit, hallgatni kell őket és kész, majd jöhet a Nine inch nails. fialának elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy várom koncertjüket, hogy megkedveltem zenéjüket. kész szerencse, hogy – asszem – tavasszal koncerteztek bécsben, erre a koncertre ment fiala, ennek okán játszotta sokat a zenéjüket. szerencsére! mert így tudom, hogy hiba lenne kihagyni őket. a sziget valószínűleg legnagyobb hibája. egyik legnagyobb.

szombat után vasárnap, Sienad O’Connor érkezik 3/4 8kor. vele kapcsolatban be kell vallanom pár dolgot: mikor feltűnt azt hittem  nagyon fogom szeretni. aztán kiderült, hogy hosszabban hallgatva inkább unom, mint élvezem zenéjét. ugyanakkor értékelem, nagyon is értékelem egyéniségét, függetlenségét, valamint a hangját. így aztán muszáj, hogy egyszer lássam, halljam őt élőben, márpedig vasárnap adott lesz a lehetőség, nem fogom kihagyni!

szintén nem fogom kihagyni hétfőn a tankcsapdát, elvégre a hagyomány az hagyomány. még akkor is, ha évről évre egyre hátrább ácsorgok és egyre kevésbé élek együtt a zenével, aminek nem csak a korom az oka. vagy éppen az. mert a szélgép és a fülbemászó dallamok nem nem az én világom. azért a pár régi szám miatt ott leszek.

a keddi felhozatal megint nem hozzám szól, de nem is bánom, arra a napra tuti befutó van egy másik színpadon, de róla majd egy másik ajánlóban essék szó.

Maradj még, olvass még! Csak neked ajánljuk:

Ami még kimaradt *** Ilyen például az első esti grillcsirkézés, amikor anyósommal és feleségemmel faltam a csirkehusit, és az azonos padnál ülő, csak enyhén alkoholos srácok elkezdtek irigykedni, hogy két szép csajjal vagyok, majd amikor megtudták a két csaj státuszá...
kettő – laza nap esőkabát végül a kocsiban maradt, csütörtökön még elkerült minket az eső. szeretem a csütörtököket, a második napokat. a tömeg ilyenkor lazább, az első napra kilátogatók már haza mentek, a pénteki őrjöngők pedig még nem érkeztek meg. cesaria evora a...
Ambi Valencia Fojtogató délutáni hőségben esünk túl a belépés procedúráján, majd a Sziget mélye felé gyalogolva égig érő porral szembesülünk. Mely állapotot nosztalgikusnak is nevezhetném, ám nem az, hanem mélységesen zavaró. Ezt 15 év után már nem vártam, és nem ...