öreg stones nem vén stones

mint macska az esőt én is olyan biztonsággal éreztem, hogy nem lehet rossz a koncert, amikor pedig beléptem az arénába és megláttam a színpadot – a vágyott kinézetre építve -, akkor már teljes bizonyossággal tudtam is.

az előzenekar nyom nélkül tűnt el, pedig nem nyomtak rossz zenét. nagy megtiszteltetés, de nem túl hálás dolog a stones előtt játszani.

9re vártam az igazi kezdést, negyed10 lett belőle. villantak a fények, megszólalt a gitár, élet költözött a színpadra, indult a buli. semmi öreges tötyörgés, megfontolt nyugdíjas tempó, gördültek a kövek rendesen.

a fantasztikus méretű kivetítőnek köszönhetően alaposan megszemlélhettük a tagok ráncait, keith richards bütykös ujjait. érthetetlen számomra hogyan tud még mindig játszani ilyen kezekkel?!? koncert közben nem egyszer kaptam azon magam, hogy mindenről elfeledkezve bámulom, vizsgálgatom a kivetítőn feltűnő alakot. mindegyik tag látványa elég valószerűtlen, de a pálmát természetesen kr viszi el, aki – látva őt ez nem kétséges – csak az alkohol és a drogok konzerváló hatásának köszönheti, hogy még a színpadon van.

mint prágában itt is volt b színpad, számítottunk rá, hogy a zenekar egyszercsak feltűnik a közelünkben, ami történt mégis váratlan volt. először nem is hittem a szememnek, az nem lehet, hogy jön kifelé a nagyszínpad! de! lehet. semmi alagút, egyszerűen a nagyszínpad egy része megemelkedett és szépen kivonatozott a b színpadig, a küzdőtér másik felére. az őrjöngést, ami útját kísérte, nehéz lenne szavakba önteni.

nem volt hosszú koncert, még két órás sem, a ráadás pedig kifejezetten soványra sikeredett – egyetlen szám -, de ne legyünk telhetetlenek, a produkció bizony fantasztikus volt, kr kissé groteszk magánszámát bőven feledtette a fantasztikus hangú – és lábú – vokalista.

levezetésként ücsörögtünk még kicsit a küzdőtéren, megvártuk míg megérkezik a szalag, hogy kitessékeljen minket. a színpadot bontották, a stadion takarították, mi pedig elindultunk hazafelé.

Maradj még, olvass még! Csak neked ajánljuk:

“Thats the blues, people!” – John Mayall az Akvári... A fenti kijelentést maga John mondta koncertje közben hétfő este az Akváriumban és őszintén szólva semmi kedvem vitatkozni vele. Vagyis inkább: nincs értelme vitatkozni vele. Miért? Azért, mert tényleg EZ a blues, emberek! Beszámoló, képek, minden, a...
Tangó az Isten Háta Mögött A Trafóba Bár Tangóba áthelyezett Tues-DIE sorozat eddigi legnagyobb dobására, és ezáltal az eddig legtöbb érdeklődőt vonzó előadásra került sor kedd este. Az új lemezén dolgozó Isten Háta Mögött tavaszi "turnéja" keretében emlékeztetőül előadta eddi...
helyetted ordít vegyünk gyorsan még egy piát, mondtam 20:00-kor, de a pult helyett a színpad felé kellett indulnunk, mert schaffhausen módra a hiperkarma percnyi pontossággal kezdett, hogy aztán az ég által biztosított esőszünetben két órán keresztül táncoltassa, da...