Skalandra fel!

Szerda délután hat óra tájban érek ki az Ártérre, ami első ránézésre kellemes római parti üdülőteleknek néz ki. Belépve köszönés után elslattyogok az unatkozó őrök mellett, akik mindenkinek visszaköszönnek. Rendezett környezet, a bejárat után bal kéz felől óriási bárpult, kircsi székek és asztalok, pingpongasztal, flipperek fogadnak.

A zene már szól, órámra pillantva kiderül, hogy a legelsőként fellépő Újkút HK-t le is késtem. Továbbhaladva kétoldali vizesblokk jön szembe, majd a színpadi csekkpontnál megkapom a belépőmet. A színpad előtti sátrat megközelítve Szerkesztő Úrék jönnek szembe, örülünk egymásnak, és sör. Sátorba be, a Mordenbeet áll be éppen. Hangerő pont jó, a talaj homokos-poros.

Pár perc múlva el is kezdik, kiderül, hogy angyalföldi a zenekar, és saját bevallásuk szerint ska-core zenét művelnek. Néhányan lézengenek a színpad előtt, ennek ellenére jó hangulatú a koncert. Ami egy valószínűsíthető csúszás miatt nem tart túl sokáig. A többiekkel együtt hallgatnám még őket, de a szerevezők szigorúak, nincs hosszabbítás. A végén a szaxis még egy terrorsímaszkot is felölt, sajna a showelemet nem sikerül lencsevégre kapnom.

Sörért indulunk, aminek darabját rendben meg is kapunk 350 HUF-ért. Aztán vissza a sátorba, ahol az LK Beat nevű zenekar kezd rövid hangolás után. Megjelenésük a muzsikához igazítottan vicces, minden tag egy-egy fekete-fehér pöttyös ruhadarabot visel. A hangzóanyagot a latinos ska – Dolly Roll skául – rajz/bábfilmzenék háromszög mentén kell elképzelni. Láthatólag jól érzik magukat a színpadon, és a velük szemben táncolok is értik a humort. A koncert végén eljátszott Ska-P feldolgozásnál derül ki, hogy végig halk volt a gitár.

 A Skambulanceelőtt benézünk a Csónakházba, ahol nagyon baresz grefitiket, és egy épp készülő kiállítást találunk. Mindent le is fényképezek jól. A Skambulance héttagú, két gitárral és rezesekkel fúvós-rokkos skát nyomnak. Odakinn közben nő a sátrazók létszáma és csöpög az eső, így ezen a koncerten már mérhető számú közönség ugrál a színpad környékén. A remek hangulat ellenére az ő idejük is rövidre szabott, a végén elnyomnak még gitáros-zúzós ráadást a fúvósok nélkül.

És az igazi finom dolgok csak ezután következtek: a Nicetime személyében egy (nekem) fura, gitár nélküli felállásban, két őstehetség hanggal nyomuló banda következik. A Skambulance (és a Mordenbeet) sem volt rossz, de a Nicetime elviszi előlük a pálmát. Virtuóz a ritmusszekció és a billentyűjáték, a két vokalista lány pedig leénekli a lassan feljövő csillagokat az égről. Ide is írom jól a zenészek neveit: Báthori Gábor (dob), Deseő Balázs (billentyűk), Koroknai András (basszusgitár), Ferenc Kinga és Pataki Lilla (ének). Odakinn közben esik, majd rövid ideig zuhog is. Szerencsére fél óránál nem tart tovább a morcos idő. Meglepetésként a PASO-s KRSA is megjelenik a színpadon egy számban vokalizálni. Nicetime, szeretem.

Az utolsóként fellépő Another Day előtt ismét sörért lépünk. Közben megérkezik a Kedves is, így a koncertsátor előtti fűben ülve három páros dumapartit tartunk. Az est leszálltával meteorosok jelennek meg a közelben, a Kedves rögtön ismerősöket is lel köztük, majd ő is meteoroz egyet. Szól már az Another Day, de jól esik üldögélni, és bandázás közben megismerkedünk PomPommal, aki úti élményeiről tart rövid beszámolót.

Aztán csak bekevergőzünk a sátorba, és milyen jól tesszük! Az Another Day koncert megkoronázza első esténket, a társulat hihetetlenül érzi a hatvanas-hetvenes évekbeli reggae-t. A hangszeresek feszesen nyomják, az énekes torkában pedig egy kicsi Bob Marley bújt el. Mindenkinek nagyon ajánlom őket hallgatásra! Nálam a Nicetime-mal együtt rögtön bekerülnek az „Akikre büszkék vagyunk” mappába. Náluk is pontosan tartják azonban a 10 órás befejezést, amit a sátor népe nem nagyon akar elfogadni. Sokat hallott fesztiváljárókként kifelé indulunk, és már a vizesblokknál tartunk, amikor mégiscsak nyomnak vagy kétszámnyi ráadást. Tőlük valszeg még a rendezők szíve is meglágyult. A fényviszonyok miatt róluk élvezhető képet nem tudtam készíteni.

A folyó ügyek rendezése után ismét a Csónakház felé vesszük az irányt, ahol is 10 után PASO Sistaz Sound System (bocs, nem jegyeztem meg a pontos nevet, de majdnem ez) veszi kezdetét. Oldszkúl skák és regik forognak korongról, a jelenlévők a ska – reggae – dancehall történetét és összefüggéseit taglaló minikiállítást és képeit tanulmányozzák, páran táncolnak illetve a teaházban ücsörögnek. Kis ideig mi is lassúzunk a Kedvessel, de a zene nem lesz tempósabb, mi pedig kezdjük fáradtnak érezni magunkat a mozgalmas nap után. 11 óra tájban a kijárat irányába diffundálunk Szerkesztő Úrékat is keresve, de már nem botlunk beléjük. Lábbusszal egy fél óra alatt otthon vagyunk.

Tipikus első nap volt, embertömeg egyelőre nuku (valszeg majd péntek déltől érkeznek jó sokan). A sör fesztiválszinten jónak mondható és az ára is barátságos. Csütörtök kora estétől folytköv.

  • Borissza

    Felcsigáztál, lassan itt as hétvége és remélem szombaton kitáncolhatom magam a jó kis ritmusos ska-ra!;)

  • szia!
    ne haragudj, hogy ilyen hülyeségek miatt zargatlak, de honnan vetted azt, hogy mi ska-core-t játszunk??? annak a formációnak már kb. 1,5 éve vége. de ha halottál minket, akkor te is megállapíthatod, hogy közünk sincs a ska-hoz (nemhogy a ska-corehoz). na tényleg nem baszogatás képpen szóltam, csak kiváncsi vagyok honnan szetted az infót…

    remélem tetszett a buli, bár tényleg elég rövidre sikerült. várunk legközelebb is!!

    bless!

    Ed (Mordenbeet)

  • nagy skaland összképek a fesztblog galériájában:
    http://galeria.fesztblog.hu/main.php?g2_itemId=5606

  • ed, jobb híján az oldalatokról, mert nem tudtam behatárolni tól-ig, hogy mit nyomtok. ezek szerint átsiklottam valamin, bocs. de tetszett, az a lényeg. ha nem lesz ütközés, megnézlek benneteket a szigeten is.

  • usnis

    Aznap nem Lilla, hanem Ida énekelt.