Ami a szívemen, az a szájton

Ezeket írom le:

  1. Jobbra látható a két 18 éves Prodigy-rajongó, akikről korábban írtam. Ők voltak a legszimpatikusabbak az egész Szigeten, és ezúton is üdvözlöm őket, hátha megtalálják itt magukat.
  2. Azért volt még egyvalaki nagyon, khm, szimpatikus volt, az a feka lány, akivel a Magic Mirrorsban volt szerencsém táncolni másfél számot asszem kedd éjjel. Afrofrizura, pandanapszemüveg; az, hogy krva jól nézett ki, eufemizmus. Őt is üdvözlöm; ha benne van, akkor nem csak ezúton…
  3. Tényleg, akkor eldőlt, hogy most Mirrors vagy csak Mirror?
  4. Utolsó éjjel láttuk a TÁP Színház Mindenrossz Varietéjét a Színházsátorban. Csúcspontok: a) Nagy Ervin és Keresztes Tamás erőművész-száma, más néven a Grippen-fivérek b) Keresztes Tamás bemutatója a háború borzalmairól, más néven “Schwarz!” – “Günter!” – “Kommen Sie!” – “Oké!” c) Kocsis Gergő elvörösödő feje, más néven szalonspicc d) Kamarás Iván musical-részlete, más néven Jézus Krisztus Szupersztár e) Elek Ferenc önkínzása, más néven mentális fakír, vagy mi f) a Mészáros Béla is csinált valami nagyon jót, de hogy az mi volt, az nem jut már eszembe.
  5. A Teatro de Autómatas is nagyon jó volt. Vicces és félelmetes.
  6. A silent disco-ba végülis nem fértünk be egyszer se.
  7. Találtunk viszont egy péket, amelyik valami furcsa véletlen folytán elfelejtette megkétszerezni az árait a Szigetre való belépés előtt. Így egy búrkifli pl. 120 Ft volt csak. Minden nap mentünk.
  8. Egyik este láttunk egy ilyen pirotechnikai antiutópisztikus versenyshow-t is a színházas domb másik oldalán, de ezt talán már írtam.
  9. Nagyon sok embert láttam mankóval. Egy srác ágakból összeeszkábált mankóval támasztotta ki mindig a hónalját, egy másik égimeszelő csávó meg olyan bottal járt, amilyen a nagymamámnak volt, csak éppen a csávónak oldalt kellett dőlnie, hogy a botra tudjon támaszkodni, mert az túl rövid volt neki. Ööö… trend?
  10. Na és végül a Yonderboi. Mert a Scissor Sisters után a Yonderboi-koncertre mentünk át, és bár az eleje kicsit uncsi volt, a vége tök jó lett. És nagyon nagy volt a taps, és szerintem a Nagyszínpadon lett volna a helyük.

Ennyi.

Maradj még, olvass még! Csak neked ajánljuk:

Leg Menni, menni, menni hát! Na az a legdurvább az egy hétben, a folyamatos távolság, kilométernyi gyalog, mint balog, mert muszáj, hogy úgy éljem meg, hogy ne maradjon ki semmi. A leghidegebb a sör továbbra is, bár bejött a második helyre a hajnali vaco...
Progik Mai előzetesünk négy kompániáját egyetlen dolog köti össze; mégpedig az, hogy a saját stílusukban mindannyian egyfajta előremutató, kíváncsi, próbálkozó jelleget tudhatnak a magukénak. A holland The Gathering-nek 1993 óta jelennek meg lemezeik, többs...
A kevesebb néha több Címünkhöz híven a mai kínálatból csak kettő, csak kettő előadót ajánlunk – természetesen a belga dEUS-t, valamint a nálunk először tiszteletüket tevő ánglius rádijófejeket ajnározzuk. Reménykedünk a viselhető időjárásban, bár az esőt jobban kibírjuk,...
  • zseb

    Akkor mondom itt is. A Theatro de Automatas nem volt félelmetes. Vicces volt. Századfordulós “életképek” az egértől halálra rémülő háziasszonyról, cirkuszi majomról, az emancipált nőkről akikre a férj főz, flamencotáncosokról, a Moulin Rouge-ról, egy indiai istennőről, az újgazdagék fürdőszpbájáról, és a többi nem ugrik most be…

    A Grumildos viszont már inkább. Bár ők se voltak félelmetesek, hiszen csak mulattak, igyekezve túllépni a hétköznapokon: zenéltek, szeretkeztek, ittak. És persze ott volt az ember-állat zenekar is.

    Szinte mindenhol keverik őket.