Placebo-interjú, véletlenül

Csak vicceltem, természetesen.

De azért én kicsit többet vártam ettől a Placebo-koncerttől, jó volt ez is, persze, de nagyon kevés volt benne az olyan pillanat, amikor az ember a szó szoros és átvitt értelmében is elemelkedik a talajtól. A “sors fintora“, hogy a legjobb szám a Kate Bush-feldolgozás volt az első ráadásban, a Running Up That Hill. Zokon vettem ezen kívül, hogy nem játszották a Without You I’m Nothing-ot, ami a legjobb Placebo-szám. Mivel a Prodigy már annyira túl van a fényponton, hogy ha a véletlenül tetszeni fog, akkor is letagadom, ezért megállapíthatom már most, hogy idén a Nagyszínpad messze legjobb koncertje a Scissor Sisters volt.

A Nagyszínpad elől a Mirrorsba rohantunk, de fölösleges volt annyira rohanni, mert a Krétakör Színésztánczenekar koncertje nem kezdődött 11-kor, hanem csak később. Azt az egy dolgot leszámítva, hogy a számok csak ezek az üzenetmentes mulatós sztenderdek voltak, nem pedig a Placebo remekbeszabott melankólia-dózisai, ezt leszámítva és mindent összevetve is sokkal jobb volt a Krétakör a Placebónál. A Krétakör a magyar Scissor Sisters. Csillogás, show, lelkesedés, őrület, tánc, zene, humor, szex, minden volt.

Felejthetetlen pillanat, amikor Csákányi Eszer egy ballonkabátban belibben a színpadra, és a szexis cicis pólós lányok között ELREPPELI AZ OVIRAPET A BELGÁTÓL. Van ennél is tovább?

Akárhogy is, a Színészzenekar tagjai előadóművészek, a Placebo tagjai meg zenészek. A zenészek zenét írni és játszani tudnak a legjobban, miközben egy kurva jó koncerthez az előadóművészi képességek a legfontosabbak. Persze, sokkal könnyebb a Krétakörnek egy olyan kicsi színpadról a közönség arcába robbantani egy frenetikus show-t, ez igaz. De akkor lehet, hogy a Nagyszínpad megöli a zenét?

Az már csak a hab volt a tortán, hogy micsoda hangulatot sikerült utána folyamatosan megtartania DJ Raba-nak (azaz Rába Rolandnak) a Mirrorsban. Az ő másik lemezlovas-művészneve DJ Mainstream, és mégse és mégse, és tudtam hogy így lesz, mégse ő volt az, aki miatt MA IS EL KELLETT SZENVEDNEM EGY BILLIE JEANT, hanem reggel négykor a MokkaCukában nyomta be valami iránytvesztett dj.

Nem volt eddig olyan nap a Szigeten, hogy ne hallottam volna az I Will Survive és a Billy Jean közül legalább az egyiket. Segítség.

Maradj még, olvass még! Csak neked ajánljuk:

De hová tűnt TGM? Délután Maszat elkap, mennem kell a nagyszínpadhoz. Gentleman and the Far East Band, Németországból. Korai időpont, és mégis meglepően sok néző. Főleg külföldiek. Nagyon kellemes, vérprofi reggae zene, finoman kidolgozott váltásokkal. Nekem kicsit vi...
Baby Don’t You LOVE That Trash Vajon mitől volt jó a Scissor Sisters koncert? (A középső részeket kivéve, amikor ásítoztunk, mert az azért egy kicsit uncsi volt.) Vajon az alábbi okok bármelyike miatt...? A LEHETSÉGES OKOK: Azért, mert a Scissor Sisters zenéje különlegesen kifi...
szigetnow. 2006.08.12. radiohead @nagyszínpad. két órányi intelligens zene tengernyi bunkó társaságában. ez lenne a tegnapi radiohead-koncert summázva. ez a fesztivál-koncertek legnagyobb hibája: nem a profi hangosítás hiánya, nem is az odaszabós vizuál elmaradása (mert az volt ám), hanem a vágy ...
  • FENTE LEVENTE

    HA MEGÁZNAK ÉS MAGÁZNAK,
    ELSZÁLLNAK MAJD MEGÁLLNAK:
    ÉN ÍROK VERSET MAGÁNAK!
    MERT AHOL ÁZOK OTT HAHOTÁZOK.

    (FENTE LEVENTE)

  • teve

    nem volt nagy a placebo nem emelt fel ez iagz de k***a nagy élmény volt, ritka csapat feltünés szempontjából hazánkat tekintve és csemege volt ezért is a rajongóknak, az igazi rajongóknak akik érzik a placeboban az ívet és mintha egy kicsit már ki is teljesedett volna az új albumon
    béke

  • Mirage

    Nem tudom. Ez a Bence gyerek úgy érzem messze áll valahogy a beszámolói írói kategóiától, ha van ilyen. Én rendszeresen írok beszámolókat, és készítek interjúkat elég nagy oldalaknak… Ez nem beszámoló volt, nem is interjú. Ez Blog! 🙁 Az interjú lényege ugyebár az, hogy minél többet tudassunk az olvasókkal a riportalanyunkról. A beszámoló pedig a beszámoló tárgyáról kell hogy szóljon, nem mindenről, és a téma pedig csak úgy megemlítve! Erre figyeljünk kicsit oda! Nem vagyok elfogult, nem ilyen Placebo-s körökben mozgom, de ez kikivánkozott. Bocsánat, ha megbántottam valakit!

  • Hát de pont ezért szeretem a Bencze gyerek írásait.
    Egyetlen dolog áll a középpontjukban – Ő maga.
    A téma meg csak úgy megemlítve…:-)

    Viszont pont ettől olyan hiteles és emberi az egész, egy rendezvényről nagyából és egészében csak annyit ír le, amennyire emlékezni fog két év múlva is anélkül, hogy a többivel összekeverje.
    És valljuk meg, a többi nem is igazán számít…

  • zorrko

    Tibor: ez maga a gonzo 😉