Akkor inkább a “Valóvilág”!!!

2006.
július 21.

Thealter – Szeged

Horváth Mihály Gimnázium Drámai tagozat:
Utcaszínház

Theatre Trafik: Üdvözlet az Adriáról – Régi
Hungária

GK
Imtpersonators (not jusz dance company) Gergye Krisztián Társulata: mindenhol
jó, de legjobb a paradicsomban – kortárs tánc-rituálé – Korzó Mozi

Felmerül
a kérdés még az edzett színházlátogatóban is, hogyan kerülhet be darab a
fesztiválra. Az már csak hab a tortán, amikor a szentesi középiskolások
utcaszínháza minden szempontból messze felette áll egy olyan horvát
„táncszínház” kétes értékű produkciójának, akikre csak elővételben lehetett
jegyet kapni.

Délután
negyven fok, az aszfaltba szinte belesüpped a lábam. Halogattam, halogattam a
szentesi fiatalok utcaszínházát,
nincs tovább, menni kell, ha látni akarom. A Széchenyi téren lestrapált tv
készülékekből kialakított kör, ez a nézőtér. Aki mer, az ráülhet valamelyik
roncsra, alattam hangosan nyöszörög a Videoton Colorstar. A rövid fél óra alatt
mindenki elgondolkozhat azon, mekkora szerepe van életében a televíziónak és a
kereskedelmi csatornák felfújt híreinek. Értékes percek ezek.

Aztán
újra a gagyi, a selejt. A horvát Theatre Trafik színházat olyan jól beharangozták,
hogy zsúfolásig megtelt a Régi Hungária. Aztán jön a pofon. Félórán keresztül
csak törölközőket hoznak a színpadra, ráülnek, s mozognak valamicskét.
Felfújnak egy strandlabdát, azt dobálják néhány percig, aztán a Hotel Adria
teraszán látunk egy „keletnémetes” táncos estet, és hál’ istennek vége. A
műsorfüzet szerint ez a csoport a testkutatás-megismerése mentén dolgozik, szép
és nemes cél, maga a produkció egy petákot sem ért.

Éjszakába
nyúlik Gergye Krisztián Társulatának előadása, hosszú, hangzatos címmel. Ágens
énekel élőben, ahol ő jelen van, ott mindig történik valami. És valóban.
Teremtéstörténet. Nagyon precíz, nagyon pontos, ugyanakkor bonyolult előadás.
Hibátlan. Az is feszülten figyeli, akinek nem tetszik igazán. Az emberi test
mozgásának végső határait feszegetik a táncosok. Egy kicsit szürke, egy kicsit
poros ez a Paradicsom. Még átvánszoroghatnánk Urbán András Drakulájára, de
nekem sör kell, kiszáradtam, tüdőm agyag porral telt meg. Természetesen minden
szabadtéri hely zsúfolt, felmászunk a Grand Caféba, s a szétcsúszott pincért
kikerülve, hozzájutunk söreinkhez és a híres mozis málnaszörpökhöz. Pihenni
kell. Holnap sűrű napunk lesz, délutántól hajnalig mindenre megyünk.

  • FENTE LEVENTE

    Sárga a réz Teréz,én maradok te mész.
    Falun,falon ott van a penész:
    Cim-cimbalom…maga nagy zenész.

    (FENTE LEVENTE)